Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Karády Viktor: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon

gyengülése és az iskolacentrikus „össztársadalmasitott” reprodukció erősödése azt jelentette, hogy a reprodukcióban csökkent (bár persze csak viszonylag) a családtól örökölt, s mintegy a „születéshez” (azaz a család kollektív felhalmozásához) kötött társadalmi tőkefajták hatása a legalább részben közvetlenül egyénileg, az iskolában szerzett tőkefajták javára.

Ez az eltolódás bizonyos mértékig megnyitotta az elitcsoportok felé irányuló társadalmi mobilitás csatornáit, amennyiben a korábbinál összehasonlíthatatlanul több teret engedett az egyéni érdemelv érvényesülésének a társadalmilag fontosnak ítélt és fontosságukban szavatolt vagy igazolt művelődési tőke (tehetséggel, jó tanulással vagy szorgalommal), sőt a „kapcsolattőke” (iskolai „nexusokon”, barátságokon keresztül történő) megszerzése terén. Az iskoláztatás mindig valamelyest lazító, merevségét oldó, „demokratizáló” hatást gyakorolt a reprodukcióra. Igaz, ez hosszú ideig (Magyarországon éppen a világháborúk közötti korszak végéig) nem volt számottevő, mivel az elemi iskolázás társadalmi mobilizációs hatása elenyésző maradt, és a középiskolák — szigorú osztályszelekciójuk miatt — inkább a középosztály, illetve az „úri” rétegek önreprodukcióját szolgálták mintsem, hogy ezeket jelentősebben feltöltötték volna „alulról”. Mégis ettől függetlenül, a művelődési tőke össztársadalmi gyakoriságának emelkedése hozzájárult azoknak a készségeknek, szokásoknak, ismereteknek terjedéséhez, mely a mindenkori társadalmi modernizáció alapjait is képezték. Az alfabetizáció általánossá válása nélkül nincs népképviseleten alapuló parlamenti demokrácia, szakmunkásképzés, gyorsított iparosítás, modem városi élet stb. Ennek megfelelően a népesség iskolázottsági szintje egy társadalom modernizációjának vagy általános értelemben vett „fejlettségének” is fontos (ha nem is kizárólagos) mutatóját nyújtja. Ennek a mutatónak vannak mennyiségi és minőségi aspektusai, melyek mind az iskolai kínálat, mind a kereslet jellegében testet öltenek.

Az iskola jelentőségét a reprodukcióban mégis leginkább sokrétű társadalmi szerepköre bizonyítja, és éppen az, hogy szocializációs ráhatása az összes többi tényező között (a családéval versenyezve) a leghosszabb az életciklusban, hiszen a népesség középiskolát is látogató része számára egészen az önálló felnőttkor küszöbéig tart. Az iskola egyszerre közvetít egy sor — a reprodukcióban elengedhetetlen — szellemi javul (ismereteket) és tölt be több, egyes csoportok számára nem kevésbé lényeges reprodukciós funkciói.

így az elemi iskola (mint neve jelzi) közvetíti a modern korban társadalmilag megkívánt legtöbb elemi tudást (írás-olvasás-számolás, történelmi és anyanyelvi ismeretek stb.), míg a középiskola már bizonyos (értelmiségi) szaktudást (pl. idegen nyelvek) is ad, mely elég pontosan kijelöli a különböző társadalmi elit22