Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon

kólái felügyelő foglalkozott a középiskolákkal. A konvent iskolai ügyekben csak elvi iránymutatással szolgált. Az iskolafenntartó egyházkerületek joga maradt a tandíjak megállapítása, a tanárok kinevezése. A fenntartó választotta meg a lelkészi és világi személyekből és az adott intézmény tanárkari képviselőiből az igazgatótanácsot, amely az iskola fölött a törvényességi, valláserkölcsi felügyeletet gyakorolta. A szabad iskolaalapítási jog mellett ezek voltak azok az ügyek, amelyekben a református iskolai önrendelkezés lehetősége fennmaradt.11

A református autonómia és a konfesszionális jelleg ezen személyi és anyagi kérdések mellett az önálló református tantervnek, tananyagnak és rendtartásnak kialakításában jelentkezhetett, illetve hagyományozódhatott tovább. A konventi középiskolai tantervet 1884-re alakították ki. Ennek használata azonban csak ajánlott, nem kötelező érvényű volt az egyes közvetlen iskolafenntartók, egyházkerületek számára. E tanterv egyébként 1901-es módosítása után csak az éneknek és a filozófiának magasabb óraszámban való tanításában, valamint az évfolyami és a heti tantárgy-felbontásban különbözött az állami tantervtől, ahogyan csak ezekben különböztek egymástól az egyes dualizmuskori protestáns tantervek is. A tankönyvek (pl. a történelem, a magyar) tartalma és szellemisége sem különbözött az állami tankönyvekétől, így ezen az alapon nem érvényesülhettek az általában a protestánsoknak tulajdonított felekezeti, világnézeti sajátosságok (függetlenségi hagyományok, Habsburg-ellenesség stb.). Az egyes tantervekben tehát nem tükröződtek valós világnézeti különbséget, inkább csak a egyházi tanügyi autonómia demonstrálásának és a másoktól való különbözésnek érvényesítésének igénye, és a hagyományok fenntartásának szándéka.11 12 Az egységes református oktatásügy és középiskolai oktatás felé vezető újabb állomás volt a református középiskolák rendtartásának a megalkotása 1910-ben.

11 Egyházi törvények az evangélioni szerint reformált keresztyény egyházban. Budapest, 1894. 1/1. rész 4. fej. 58. §., és 111/3. rész; Egyházi törvények a magyarhoni református egyházban. Az 1904. évi második budapesti országos református zsinat által alkotott kilenc törvénycikk. Debrecen, 1906. VI. te. 3. rész, lásd még S. Szabó József: Félévszázados iskolai szervezet, tanterv és rendtartás. In: Protestáns Tanügyi Szemle VII. (1934) 94-100. o. és Protestáns Tanüg)>i Szemle IV. (1930) 118-119.0.

12 S. Szabó József: i. m., Felekezeti gimnáziumi tantervek. 13-22. o.

221