Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon
Középiskolai törvények, rendelkezések és a református egyház a két világháború között A két világháború között nem történt alapvető jogi változás az állam és a református egyház viszonyában, az egyházi fenntartó jogait nem szűkítették tovább. A református egyházvezetésnek azonban komolyan ügyelnie kellett arra, hogy e jogokat a kultuszminisztérium a végrehajtás során tiszteletben tartsa. Másfelől a Klebelsberg-féle kultúrpolitikának voltak olyan, a középiskolai törvény előkészítésében, a törvényekben és a rendeletekben megjelenő elemei, amelyekkel a református egyház nem értett egyett. Ilyen volt a középiskola differenciálásának (humán és reál irány) az elképzelése, pontosabban ennek végrehajtása. Ilyen volt az az oktatáspolitikai elképzelés is, miszerint az értelmiségi réteg túltermelésében, ezzel az értelmiségi munkanélküliség kialakulásában és növekedésében alapvető képzési szerepet betöltő középiskoláknak, illetőleg tanulónépességüknek a számát csökkenteni kell, mégpedig a középfokú oktatási rendszer átalakításával, valamint erőteljes középiskolai szelekció, tanulmányi eredményen alapuló válogatás útján. Tekintsük át kicsit részletesebben ezeket. A református egyháznak a közvetlenül az első világháborút követő időszakban hozott, rendeletek útján bevezetett változtatásokkal — így a gazdasági megszorításokkal — szembeni elvi kifogása az volt, hogy azokat az iskolafenntartók megkérdezése nélkül, azaz az egyházi autonómia megcsorbításával vezették be, másrészt az, hogy olyan nagy horderejű változtatásokról van szó, amelyeket nem rendeletileg, hanem törvényi szinten kellene szabályozni. A zsinat bizonyos tantárgyak, illetve tananyag egységek (gyorsírás, közgazdasági és társadalmi ismeretek, jogi ismeretek, emberföldrajz, térképészeti ismeretek) rendeleti úton történő bevezetését is jogsértőnek tartotta, mert így a heti óraszám túllépte a törvényileg maximálisan megengedettet, és mert nem álltak rendelkezésre ezekhez kidolgozott tantervek és tankönyvek. Ugyanakkor, ha késlekedve is, de mégis bevezették, illetve beillesztették a tantervbe és tanították az említett tárgyakat rendeleti úton történő megszüntetésükig.13 A konszolidáció után a kormányzat több, a középiskolák működését és típusait szabályozó törvényt, illetve rendelkezést hozott, melyekkel szemben a református egyház kritikus magatartást tanúsított. Az 1924:11. törvénycikk a középiskolákról az addigi reáliskola és gimnázium közé új típust állított, a 13 A magyarországi református egyház Budapesten 1917. október 22-cn megnyílt zsinatának jegyzőkönyve B-F. Második-Hatodik ülésszakok. Budapest 1926. 141. sz. (továbbiakban: Zsinati jkv.) 222
