Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon

egyház saját törvényei szerint járhasson el.6 Az egyházvezetés mindhárom kéréssel saját befolyását kívánta megtartani, önrendelkezését megőrizni. A konventi feliratra adott válasz azonban mindhárom kérdésben elutasító volt. A fokozott állami befolyás érvényesülése volt az ára az államsegélynek, amelyet most először a történelemben — az 1848-as 20. törvénycikk elve nyomán — jogilag egyenlő elbírálás alapján kapott minden egyház, azaz nem csak a katolikus, hanem a református is. (Egyes nemzetiségi egyházakkal szemben viszont néhány esetben nem érvényesült ezen elv.) Az egyházak, felekezetek 1883 után egyre fokozódó állami függésbe kerültek. A református egyháznak nyújtott állami támogatások köre is tovább bővült az 1893:26. törvénycikk bevezetésével, amely a felekezeti iskolafenntartóknak tanítói fizetéskiegészítő államsegély igénybe vételét tette lehetővé. Majd az 1894. évi nyugdíjtörvény és a lelkészi fizetéseket rendező kongruatörvény (1898:14. te.) következett. A középiskolákat legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben azonban a VKM 1906. évi 95333. számú rendelete érintette, mely szerint az állam a nem állami tanárok fizetését külön szerződésekben szabályozott módon az állami tanárok fizetésének szintjére egészíti ki. Végül egy 1908-as rendelet alapján 1911-ben újabb államsegélyben részesültek a protestáns egyházak. Az állami támogatáshoz kell sorolni a földbirtok kedvezőbb megosztásáról szóló törvények azon rendelkezéseit is, amelyek alapján a református egyház is 2000 hold földbirtokot kapott püspökeinek javadalmazása céljára.7 A református egyház pénzügyi természetű tanügyi függőségét jelzi, hogy például 1930/31-ben a református fiú gimnáziu- mok 2,5 millió pengős összbevételében közel 1 milliót tett ki a tanári fizetéskiegészítő államsegély összege, emellett az egyes intézmények célfeladatokra (bővítés, stb.) rendszeresen rendkívüli segélyt is kaptak.8

6 Elekes Imre: Református középiskoláink cs az állam. In: Országos Tanáregyesiileti Évkönyv 1922/23. 11-18.0.

7 Szcntpétcri Kun Béla: Az államhoz való viszonyunk főkérdése. Debrecen, 1928. 11-16. o., Csizmadia Andor: A magyar állam és az eg)>liázak jogi kapcsolatának alakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest, 1966.

8 A magyarországi református egyház egyetemes konventje Budapesten 1932. április 27-29-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Budapest 1932. 140/1932. jkv. sz. (továbbiakban: Konventi jkv.)

219