Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon

dott elvárásoknak. így számos intézményt minősítettek vissza — átmenetileg — alacsonyabb típusba, illetve néhánytól megvonták a nyilvánossági jogot.4

Az első középiskolai törvény és a református középiskolák

A középiskola reformátusok által is törvényesnek ítélt első korszerű állami szabályozására az 1883:30. törvénycikkben, az első modem középiskolai törvényben került sor, amely az Entwurf számos elemét átvette.5 A törvény lényeges rendelkezéseit tekintve érvényben maradt egészen 1935-ig, illetve a második világháborúig, ezért részletesebben kívánok róla szólni. A törvény az állami felügyelet és igazgatás szempontjából a középiskolák három csoportjának létét rögzítette, illetve hozta létre a történeti előzményekre is tekintettel: az állam rendelkezése, az állam vezetése és az állam főfelügyelete alá tartozó középiskolák csoportját. Csak az állami főfelügyelet érvényesült a református iskolában. Az állam a törvényadta kereten belül azonban egyre szorosabb ellenőrzés alá vonta a református egyházi középiskolákat. E törvény szerint ugyanis az egyházi hatóság alá tartozó iskolákban a fenntartó hatóság állapítja meg a tantervét, ám az csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával vezethető be és a kitűzött célok tekintetében az államival azonosnak, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezőnek kell lennie. A tankönyveket az iskolai főhatóság engedélyezte, de előzetesen köteles volt bemutatni a miniszternek, akinek — ha azt pedagógiai, tantervi vagy állampolitikai szempontból nem megfelelőnek tartotta — jogában állt nem jóváhagyni. Az állami beavatkozás egy másik eszköze volt az, hogy a tankerületi főigazgatók, akiket a szakminiszter nevezett ki, rendszeresen látogatták az iskolákat és tapasztalataikról a miniszternek jelentéseket készítettek. Segítségükkel tájékozódott a miniszter az iskolák felszereltségéről, szervezeti változásairól valamint arról, betartják-e a

4 Fináczy Ernő: A magyarországi középiskolák múltja és jelene. Budapest, 1896. 66-72., 76-82. o., A helyzet református szempontú értékelését adja többek között: Zsilinszky Mihály (szerk.): A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest, 1907. 735-736. o., Mészáros István (Összeáll, és bcv.): Felekezeti gimnáziumi tantervek. Budapest, 1991. 6-10. o., Az 1848-1919 közötti korszakot elemző újabb viszonylag részletes mű: Felkai László - Zibolcn Endre: A magyar nevelés története. Ii (föszerk: Horváth Márton) Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest, 1993.

s 1883:30. te. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. In: Magyar Törvénytár. 1882- 1883. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 265-284. o., A törvényt kommentálja Klamarik János: A magyarországi középiskolák újabb szervezete történeti megvilágítással. Budapest, 1893. 54-55., 101-102. o.

217