Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Siró Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon

rését jelzi, hogy az 1930-as évekbeli 49 állami fiú középiskola közül mindössze 5 intézmény alakult 1850 előtt.3

Ezen mennyiségi mutatók mellett az egyházak tényleges befolyása a középiskolai oktatásban saját iskoláikban is csökkent, különösen a protestáns egyházaké, mégpedig a korszerű polgári közoktatási jogszabályozás által. Korábban a protestánsok 1608-ban törvényesen biztosított vallásszabadsága és az 1790-91. évi országgyűlésen a protestánsok szabad iskolaalapítási jogáról hozott szabályozás (26. te. 5. §.) alapján ugyanis egészen 1850-ig iskoláik az egyházi önkormányzatjegyében fejlődtek és más jellegű iskoláktól igazgatásilag elkülönültek. A református középiskolák is minden tekintetben önállóak voltak, kizárólag a fenntartó egyházi hatóság irányítása alatt álltak és sok tekintetben egymástól is különböztek (eltérő órabeosztás, tanterv vizsgarend stb.). A Habsburgoknak nem sikerült kiterjeszteni a protestánsokra az első állami, centralizációs és egységesítő oktatási szabályozást: sem az 1777-es első, sem az 1806-os második Ratio Educationist. A felekezeti vetélkedés évszázadaiban — mint ismeretes — a református egyházi hatóságok mindenekelőtt az egyházi hivatalnok- és lelkészképzés előszobájának tekintették a középiskolát. Ezt — a tanítóképzés mellett — szervezetileg is összefüggésben működtették a teológusképzéssel a kollégiumi keretben vagy azon kívül.

A többévszázados Habsburg- és katolikusellenes felekezeti reflexek még érzékenyebbé váltak a szabadságharc leverése után, az osztrák önkényuralom idején, bár a germanizáló és központosító törekvések az oktatásügyben ellentmondásosan, pozitív változásokat is hozva érvényesültek. Egyfelől ugyan rendeleti úton, önkényesen erőteljesen korlátozták a református egyház önrendelkezését saját iskolái felett és erőszakosan németesítettek, másfelől viszont a középiskolai oktatás osztrák mintára való átszervezésével, az Organisation Entwurfnak a bevezetésével modernizálni kívánták a sok tekintetben elavult középiskolát. A reformátusok is elismerték, hogy az új rendszer korszerű polgári szintre kívánja emelni a középiskolai rendszert és a középiskolákban folyó oktatás színvonalát (8 évfolyam bevezetése, a reáliskola és a gimnázium típusok kialakítása, korszerű adminisztráció, állami tanárvizsga előírása, érettségi vizsgálat állami bizottság előtt, szaktanári rendszer, új fegyelmi szabályok, rendtartás, stb.). A református cgyházvezetés mégis tiltakozott bevezetése ellen, mert egyrészt ezáltal jelentősen megnőtt az osztrák — és egyúttal feltételezett katolikus jellegű — állami beavatkozás mértéke az egyházi kormányzat ügyeibe, és azért is, mert számos középiskola nem volt képes megfelelni a megszigoro3 Asztalos: i. m. 12. o.

216