Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944
Az Imrédy-kormány kultuszminisztere 1938. május 14-től 1939. február lóig az ismert politikus, Teleki Pál gróf volt. Kultuszminiszterként a nemzetnevelés eszméje mellett tett hitet; hangsúlyozta, hogy az oktatási intézményrendszert egységben kell vizsgálni, s nem szabad válaszfalat húzni a népoktatás és a felsőoktatás között. Nem tartotta helyesnek, ha mérlegelik, milyen összeget fordít a költségvetés a népoktatásra, vagy a felsőoktatásra, hiszen a „nemzetnevelés szerves egész, a népnek mindenki tagja.” Mindenesetre döntőnek nevezte az elitképzést, amely nélkül nincsen fejlődés. „Nekünk ki kell választanunk azokat a fiatalembereket, akik tehetségesek, a tehetségekért mindent meg kell tennünk, külföldön és belföldön istápolnunk kell a munkájukat és ezekre a tehetségekre — különlegesen kiválogatva őket — különös gondot kell fordítanunk.” Érdekes eleme volt gondolatrendszerének, hogy biztosítani akarta a nemzeti kisebbségek kulturális egyenjogúságát. „Vallom, hogy mindenkinek vitathatatlan joga a maga anyanyelvét, a maga ősi szokásait és tradícióit ápolni és a magyar államnak — minden államnak — kötelessége más anyanyelvű polgárait ebben a törekvésükben támogatni, az ismereteknek anyanyelvükön való tanítását lehetővé tenni, sőt azt istápolni. A nemzeti kisebbségek kulturális egyenjogúságának biztosítása szentistváni örökség.” Fontosnak tartotta a pedagógus nevelői felelősségét, példaadó szerepét. „Különösen fontos az ma, hogy a tanár és tanító ne csak tanítson, de neveljen is.” A Teleki- és Bárdossy-kormányokban 1939 és 1942 között Hómon Bálint másodszor is betöltötte a kultuszminiszteri tisztséget. Ebben az időszakban elsősorban a bécsi döntések következtében visszakerült területek — Erdély, Felvidék — oktatásügyének újjászervezésével foglalkozott. Ezzel összefüggésben a Ferenc József Tudományegyetem visszatelepült Kolozsvárra, s Szegeden létrejött a Horthy Miklós Tudományegyetem. Hóman Bálint e tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslatának indoklásában azt fejtegette, hogy „Szeged szabad királyi város volt a világháborút követő összeomlás után a magyar nemzeti újjászületés kiindulópontja... Ebben a városban állt az újjászületés munkájának és a magyar igazság harcosainak élére vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr, hogy több mint húszéves bölcs országosával visszaadja a magyar nemzetnek erejét és hitét... méltó tett örök emléket állítani a nemzeti újjászületés városában annak a férfiúnak, akinek neve az újjáépítés szegedi gondolatával egybeforrt és akit ma a meggyarapodott ország minden tagjának hűsége, hódolata és hálája övez.” Ennek alapján javasolta, hogy a Szegeden felállítandó tudományegyetem Horthy Miklós nevét viselje. 211
