Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944

mellett e területen fontos tette volt 1936-ban az Országos Felsőoktatási Kongresszus megrendezése is.

Minisztersége központi gondolata: „a nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja”, a „nemzetnevelés”. Hóman a nemzet Fiatalságának egységes nevelését tartotta a legfontosabbnak; az oktatást, a szakképzést is ennek rendelte alá. A középfokú oktatás terén legfontosabb alkotása az 1934. évi középiskolai reform, amelyben megvalósította az egységes középiskolát, a gimnáziumot, amelynek középpontjában a nemzetismereti oktatás állt. Törvény- javaslatának indoklásában vitatta a középiskola differenciálásának jogosságát, amely megfelelt ugyan „az általános műveltség elvétől mindinkább eltávolodó szakműveltségi gondolatnak”, de véleménye szerint a magyar értelmiség nevelése nem lehet sem humanisztikus, sem természettudományi irányú. „A középiskolai műveltség legjellemzőbb vonása nemzeti jellege, ...a leghatározottabban nemzeti irányú műveltségnek kell lennie.” Ennek az általános műveltségnek fő eleme a hómani koncepció szerint „a nemzetismeret”. Tehát a tanítás középpontjában a „nemzeti tárgyak” állnak, vagyis a magyar nyelv, az irodalom, művészet, történelem, földrajz, állampolgári ismeretek. A nemzeti tárgyaknak a tanítás középpontjába állítása megfelelt annak a kiemelkedő szerepnek, amelyet Hóman a középiskolában a tanítás mellett a nevelésnek kívánt juttatni; „a tananyag megválasztásában és a tanítás módszerében is kifejezésre kívánom juttatni a nemzetnevelés és az egyéni jellemnevelés irányadó szempontjait.”

Nevelés és oktatás témájú előadásában az iskola céljának azt tartotta, hogy a kornak megfelelő embertípust, „az erkölcsös, művelt, munkás, szociális magyar polgár nemzetfenntartó típusát” nevelje. Véleménye szerint a túlzott ismeret- közlés helyett módszeres értelemnevelésre és világnézeti nevelésre, erkölcs- és jellemnevelésre, s ennek keretében helyes szellemi és testi nevelésre van szükség. A nevelés célja pedig „egy nagy eszmény felé néző egészséges, szilárd világszemlélet kialakítása lehet.” Ezt segítették elő az új iskolai tantervek, amelyek kidolgozásában Hóman igen nagy súlyt helyezett a vallásoktatásra, s a többi tárgy keretében is „az erkölcs- és jellemnevelő s a nemzetnevelő szempontokra”.

Hóman Bálint jelentős alkotásának tartotta a tanügyigazgatási törvényt. 1935- ben átalakította, központosította a tanügyigazgatást: a közép- és középfokú iskolák felügyeletét a tankerületi főigazgatóságokra bízta, s megszüntette a népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. Az iskolák feletti teljes ellenőrzés — ahogy azt Nagy Péter Tibor müvében olyan szépen bebizonyította — a nemzet- nevelés eszmerendszerének térhódítását szolgálta.

210