Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944
szerb nyelven tanterveket, óraterveket adott ki. A községi iskolák számára lanes vezérkönyveket dolgoztatott ki. Az új tantervek a közoktatás korszerűsítésére törekedtek: a művelődési anyagban egyre jobban előtérbe kerültek a polgári társadalom által igényelt szempontok. Az írás, olvasás, számolás mellett a természettan elemei is bekerültek a népiskola művelődési anyagába. Eötvös tulajdonképpen az egész oktatásügy átfogó rendezésére törekedett: törvényjavaslatokat készített a kisdedóvás, a középiskolai oktatás és a felsőoktatás számára is. Törekvéseiből 1871-ben megvalósult a Műegyetem; elgondolásának megfelelően utódai korszakában létrejött az ország második tudományegyeteme Kolozsvárott. Eötvös halála után az ismert jogászprofesszor, Pauler Tivadar vállalta el a kultuszminiszteri tisztséget. Ö alapította meg a gyakorló gimnáziumot, valamint az Országos Közoktatási Tanácsot. 1872-ben, a kormány átalakulásakor Pauler átvette az igazságügyi tárcát, a kultuszminisztérium élére pedig Trefort Ágoston személyében a magyar történelem egyik legjelentősebb kultűrpolitikusa került, aki e tisztséget 16 éven keresztül, egészen haláláig betöltötte. Trefort a tárca költségvetési igényeit azzal indokolta, hogy „Magyarország fennállása a kultúra kérdése.” Hangsúlyozta, hogy a kultúrára áldoznia kell az országnak, de a közoktatásra fordított összeg megtérül, „s ezen szellemi investitió kamatai fogják legbiztosabban helyre állítani az ország pénzügyét.” A kapitalizmus fejlődése következtében konkrétabbá vált a közoktatással szembeni igény: a hangsúly — ha bevallatlanul is — a népoktatással szemben az új, 'ipari-kereskedelmi oktatási formák felé tolódott el; fokozatosan változott, módosult a középiskolai művelődési anyag tartalma. Trefort kitűnő érzékkel felfigyelt az új jelenségre, s ennek megfelelően az ezen igényeknek megfelelő iskolatípusok fejlesztésére törekedett. így közoktatás-politikájának jelentős érdeme, hogy előnyben részesítette azokat az iskolatípusokat, amelyek nem a humán pályákra, hanem az iparra, kereskedelemre nevelnek. A kiegyezést követő két évtized a modem magyar felsőoktatás megszületésének időszaka. Még Eötvös kezdeményezései következtében a Polytechnikum Műegyetemmé vált, s megnyílt az ország második tudományegyeteme Kolozsvárott. Ezeken túlmenően is sok minden megvalósult Trefort időszakában Eötvös elgondolásaiból. Új tanszékek jöttek létre, felépültek a természettudományi és orvoskari épületek, kialakultak a művészeti felsőoktatás intézményei. Emelkedett az oktatás színvonala, a hallgatók és oktatók száma; a nagyvonalú államférfi
