Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon 1867-1944
sok, hiszen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium e korszakra vonatkozó levéltári iratanyaga nagyrészt elpusztult, így szinte csak az országgyűlési naplókban található beszédeik alapján rekonstruálható a kultuszminiszterek politikai véleménye, oktatáspolitikai koncepciója. Figyelembe vettük természetesen a kultuszminiszterek megjelent műveit — könyveiket, cikkeiket — az azokban közölt kultúrpolitikai vonatkozásokat. A miniszterekkel, illetve a korszakkal foglalkozó szakirodalmon túlmenően feldolgozást nyert az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában, az Akadémia és az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában, valamint az Egyetemi Levéltárban, a Prímási Levéltárban, s egyes vidéki levéltárakban található levelezésük, irathagyatékuk is. Nagymértékben támaszkodtunk — s ez elsősorban a Wlassics korszakra vonatkozik — az Országos Levéltárban őrzött iratokra, valamint a családtól kapott kéziratos hagyatékra. Természetesen feldolgozást nyerlek a VKM évenként kiadott jelentései a közoktatás állapotáról, a parlamenti naplók — különösen tanulságosak voltak a költségvetési viták — a minisztertanácsi jegyzőkönyvek, s a kultúrpolitikával — s azon belül is elsősorban a közoktatásügy egyes területeivel — foglalkozó könyvek, tanulmányok, a korabeli szaksajtó egyes fontosabb orgánumai. A közoktatási törvények fogadtatása, értékelése a pedagógiai sajtóban, szintén értékes forrásbázist biztosított a feldolgozó számára. Ez a tanulmány első ízben tesz kísérletet arra, hogy az 1867-től 1944-ig terjedő valamennyi korszak miniszterével foglalkozzon; beszédeik, írásaik alapján megpróbálja rekonstruálni oktatáspolitikai koncepcióikat, amely jelentős mértékben meghatározta a magyar oktatáspolitika alakulását. Természetesen e gondolatok, tervek, elképzelések felvillantására van csak lehetőségünk; a miniszterek tevékenysége, működésük részletes bemutatása a további kutatás feladata. A dualizmus korában első kultuszminisztere Eötvös József volt. O szervezte meg a minisztériumot, törvényt alkotott 1868-ban a népoktatásról. E törvény bevezetése összefüggött a polgári jellegű termelési viszonyok magyarországi elterjedésével, hiszen olyan munkaerőre volt szükség, amely magasabb műveltségi szinttel rendelkezik. A tankötelezettség elvének — a 6-12 éves gyermekek kötelező iskolába járásának — kimondásával, vált e törvény a magyar népművelés demokratikus és liberális szellemű alaptörvényévé. A törvény meghatározta a népoktatás felépítését, s a körébe tartozó intézmények — felső népiskola, polgári iskola, tanítóképző — szervezetét is. Eötvös az elemi népiskolák, a polgári iskolák és a tanítóképzők számára magyar, német, román, szlovák és 196
