Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Dobri Mária: A Szombathelyi Magyar Társaság a királyi bölcseleti líceumban 1823-1836

és az érdemeseknek osztogatott ditséretekkel ösztönzi az ifjúságot, hanem a Philosophiának érdemes Tanitójit, és a nyelv ügyében különös szorgalommal fáradozó ifjakat igazi magyar szívességgel és nyájassággal meg is szokja vendégelni...”37

A Társaság tagjai által kidogozott munkák témái

Bár a Társaság többször hangoztatott célja a magyar nyelv kiművelése volt, a kidolgozott munkák tárgykörének sokrétűsége túllép az egyszerű nyelvgyakorló feladatokon, a kor szinte valamennyi fontos nyelvészeti, természettudományos, történelmi, gazdasági kérdését érintik.38

Az első évfolyam hallgatóitól nem követelték meg az önálló munkát. Ok inkább nyelvgyakorló, stilisztikai feladatként „kerék beszédet” vagy „változtatást” készítettek egy megadott mondásból, vagy híres szerzők munkáiból, folyóiratok cikkeiből „kivonást”, azaz tartalmi kivonatokat írtak. Ezeknél a feladatoknál a hangsúly a helyesíráson, a helyes mondatszerkesztésen volt.

„Kerék beszéd”-en azt értették, hogy egy egyszerű állító mondatot („talp mondást”) egy, két, három, négytagúra kerekítették ki. Például: „kerék beszéd ezen talp mondásból: Szegényektül jobbod meg ne vond.” „Felforgat mindent a’ Századok érczkeze.” „Szép meghalni a’ Hazáért.”

A „változtatás” a szinonimák használatát jelentette. Egy fogalmat egyszerűbb mondatokban többféleképpen fejeztek ki. Például: „Az emberség mindenkit ékesít”. Ennek egyik változtatása, „Azon ország boldog, mellynek tudós és bölts a fejedelme”.

A nyelvgyakorlásnak fontos módja volt a fordítás. Egy-két kivételtől eltekintve csak latin szerzőktől — Cicero, Seneca, Cornelius Nepos, Livius — fordítottak. Ennek oka az lehetett, hogy latinul minden diáknak tudnia kellett.

A másodéves filozófusok önálló értekezést adtak be arról a témáról, amelyet számukra az elnök kijelölt. Ezek tárgya is rendkívüli változatosságot mutat:- nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozó munkák („Értekezés az igék, a főnevek, a melléknevek származtatásáról”, „A szószármaztatásról”, „Az írásmód törvényeiről” stb.)

37 Tudományos Gyűjtemény, 1826/1V. köt. 111-120. o.

38 A Társaság tagjai által kidolgozott munkákból 4 kötet maradt meg, az 1826, 1828/1829, 1829. 2. rész és az 1830-as iskolai év második része, ezért a kidolgozott témákról csak az Évkönyvekbe bevezetett címekből értesülünk.

183