Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között

diákok szüleinek lakóhelye és a középiskolai tanulmányok esélye között. A lehetséges településtípusok meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a térségben nincs szabad királyi város, tehát egyfelől a mezővárosi fejlődés során kialakult településszerkezetet, településhierarchiát kellett szem előtt tartanunk, másfelől az agrártársadalom területi szerveződésére vonatkozó megfontolások jelentettek segítséget.42 A települések és az onnan kikerülő diáknépesség összevetésének a lehetőségét az egyes helységekre vonatkozó egységesen meghatározott, illetve felvett adatok összegyűjtése tette lehetővé.43

A két zalai gimnázium vonzáskörzetébe tartozó, legalább 10 diákot adó 46 településről 24 a kanizsai, 11 a keszthelyi és ugyancsak 11 a közös kanizsaikeszthelyi vonzáskörzetbe tartozik. Az ezekről a településekről kikerülő diáknépesség44 nagyobb részben (61 %) a nagykanizsai iskolába, kisebb részben (39 %) a keszthelyi gimnáziumba járt, minimális (4 %) azok száma akik mindkét iskolát látogatták. A két gimnázium összes vidéki diákjának 31 százalékát teszik ki, és időbeli eloszlásuk is nagyjából egyenletes: a vizsgált időszak első felében, az 1808-1827 közötti első húsz évben 14 százalékkal többen vannak, mint az 1828-1847 közötti másodikban (az összes vidéki esetében ez a különbség

42 Csak a legfontosabb munkákat említve: Bácskai Vera - Nagy Lajos, Bácskai Vera, Felhő Ibolya cs Tóth Tibor idézett munkája, továbbá Faragó Tamás: Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség. (Kísérlet egy 18. századi monografikus jellegű regionális kutatás tervezése során keletkezett kérdőjelek megválaszolására.) In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 5. Bp., 1984. 5-34. o., Szili Ferenc: Vásárok Somogy megyében (1700-1848.). In: Somogy megye múltjából 18. 1987. 187-220. o., Vörös Károly - Orbán Sándor - Sándor Pál: Az új- és legújabb kori társadalomtörténeti kutatásokhoz. (Tervezet) In: Történelmi Szemle 1976. 73-60. o.

45 A települések esetében lényegében az alábbi ötféle adatot gyűjtöttünk össze (ezeket és forrásaikat részletesen lásd a Függelékben): 1. az egyes települések népcsségszámának és ennek változása 1787 és 1850 között három időpontban, 2. a települések jogállása, 3. a települések központi funkcióinak szintjét, a településen található (nem helyi funkciót ellátó) intézményeket, útviszonyokat, 4. a települések birtokosainak és 5. a települések népességének rendi állás és jogállapot szerinti összetételének mutatóit. Az elemzésünknek ebben az első szakaszában nem vehettük mindegyiket figyelembe, ezért azokra, amelyeket érdemben használtunk a szövegben is hivatkozunk.

44 Ez a népesség úgy állt össze, hogy a két gimnáziumba szűkebb vonzáskörzetéből (10 vagy annál több diákot küldő települések) jött diákok adatait egybevontuk, majd azok anyakönyvi adatait, akik mindkét gimnáziumban folytattak tanulmányokat, egyesítettük. így ez a sokaság kevesebb, mint a két szűkebb vonzáskörzet diáksága.

150