Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között

kisebb, 8 %).45 E települések diákjai rendi állás tekintetében összességében az alábbi összevont46 csoportokba tagolódnak:

3. táblázat

A nagykanizsai ésÁ’agy a keszthelyi gimnáziumba legalább 10 diákot adó településekről kikerülő diákság társadalmi helyzet szerinti megoszlása

Rendi csoport

Részarány

(%)

Humanista osztályba járók aránya a csoportban (%)

A foglalkozás nincs feltüntetve a csoportban (%)

Az összes feltüntetett foglalkozás csoportra eső része (%)

Nemes

33

49

70

25

Civis

12

41

72

8

Közrendű

28

40

100

0

Foglalkozást űző

27

34

0

6647

Összesen (N=904)

100

42 (átl.)

59 (átl.)

100

45 Az időbeli megoszlás számainál figyelembe kell venni, hogy a kanizsai gimnázium esetében az 1808-11 közötti evek hiányoznak. Ezt a hiány nem korrigáltuk, így a különbség valójában nagyobb.

46 Az összevonás során a „nemes” csoportba a nemes rendi állásúakat (nobilis-nemes), a „civis” csoportba a mezővárosi polgárokat (civis-polgár), a „közrendű” csoportba soroltuk az ignobilis-plcbcius rendi állásúakat, továbbá azokat, akiknél nem volt ide beírva semmi és egyik esetben sem volt foglalkozás feltüntetve, a „foglalkozást űző” csoportba pedig azokat, akiknél csak foglalkozás volt beírva, rendi állás nem. Foglalkozás ezen a sokaságon belül 41 %-ban van feltüntetve, ami lényegében nem tér cl az összes vidékinél levő 40 %-tól. Ez az arány olyan alacsony, hogy csak olyan települések diáknépcsségénél vehetjük figyelembe, ahol ez az arány lényegesen magasabb. Foglalkozási csoportok szerint legnagyobb részarányt a kézmüvesek- kcrcskcdők-szolgáltató ipar képvisel (30 %), az uradalmi alkalmazottak és az „értelmiség” (többségükben tanítók) egyforma aránnyal (24-24 %) követik őket. A két utóbbi csoport időben egymás váltja: a „közrendü” szülők gyerekeinek 82 százaléka az első két évtizedben folytatta tanulmányait, míg a „foglalkozást űző” szülők gyerekeinek kétharmada a 1827 után járt gimnáziumba.

47 Ebben a részsokaságban a kézmüvcsck-kercskcdök-szolgáltató iparosok, illetve őket követve az uradalmi alkalmazottak vannak felülreprezentálva az összes — tehát a rendi állást is megadó — ismert foglakozásé szülőhöz képest, és itt szinte teljesen hiányoznak a megyei tisztségviselők. A megyei tisztségek viselői egyébként 9 %-os arányt képviselnek, az összes ismert foglalkozású között.

151