Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
kiderült, a Vas megyei gimnáziumok, de feltehetően a Veszprém megyeiek is, erőteljes vonzást gyakoroltak Zala északi és nyugati részeire, a somogyi területen pedig Kaposvár gimnáziumának hatása érvényesülhetett. A szomszédos megyékben működő gimnáziumokhoz való közelebbi fekvés és az ezekbe a városokban irányuló forgalom erőssége minden bizonnyal növeli a diákok számát azokban a helységekben, amelyek a két vonzáskörzet szélén helyezkednek el. így az egyes vizsgált településekről kikerülő diákok számát az esetek többségében olyan minimumnak tekintjük, amely további adatgyűjtéssel növelhető. Ha módszertani okból feltételezzük, hogy ebben a korszakban a társadalom különböző csoportjai minden településen egyforma arányban vannak jelen, az egyes településekről gimnáziumba járó gyerekek számát alapvetően az adott település népességszáma és az iskolától való távolsága határozza meg. Azonban a középiskolai tanulmányok nagyrészt bizonyos társadalmi csoportok fiaira jellemzőek ekkor. Ezeknek a csoportoknak a területi elhelyezkedése, illetve koncentrálódása jelöli ki — a távolságtól persze nem egészen függetlenül — azokat a helységeket, ahol magas lesz a gimnazisták száma. Vagyis adatainkon ellenőrizni lehet, hogy az egyes társadalmi csoportoknak mi a kapcsolata a középiskolával, a korabeli irodalom és a szakirodalom megállapításai esetünkben mennyire helytállók, illetve hogy mik a döntő tényezői a gimnáziumba kerülésnek és az ottani eredményességnek. Pontosabban fogalmazva a lakóhely területi pozíciója, forgalmi helyzete, a területi munkamegosztásban betöltött szerepe, jogállása, népességszáma, a helyi társadalom szerkezete stb. a többi olyan „egyéni” tényezőhöz (változóhoz), mint rendi állás, foglalkozás, vallás, nemzetiség stb. képest milyen súllyal határozza meg a tanulók iskolába kerülését és ottani pályáját. Ha a gimnáziumi tanulmányok, taníttatás szempontjából fontos csoportokat általában akarjuk meghatározni, elsősorban a rendi állást és a foglalkozást kell figyelembe vennünk, majd azt, hogy milyen az egyes csoportok területi elhelyezkedése, milyen településtípusokban koncentrálódnak. A korabeli források és a szakirodalom alapján erről a következőket mondhatjuk: A nemesség az a csoport, amelynek művelődési igényeit a gimnázium legteljesebb mértékben elégítette ki, azt is lehet mondani, hogy a nemesség iskolája a korabeli gimnázium.30 Ez a kijelentés azonban csak a köznemesség felső, jómódú birtokos rétegére nézve igazán helytálló. E réteg fiaira nézve idősza50 Nagykanizsán a vizsgált időszakban a második humanista osztályban a nemesek aránya 27 %, Keszthelyen ugyanez 33 %. 145
