Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között

arány is igen alacsony volt a mai viszonyokhoz képest: Keszthelyen 1818-ban 7,9 %, 1821-ben 7,4 %, Nagykanizsán 1828-ban 6,4 %-a járt a helyi gimnáziumba az 1-17 éves nem nemes fi úgy érékeknek11 — akkoriban tehát a belépési arányokat tekintve a középfokú oktatás a társadalom meglehetősen szűk körére terjedt ki.- Másrészt Keszthely esetében a helyi diákok számaránya meglehetősen stabil, kisebb ingadozást mutat, mint az oda járó vidéki gyerekeké, Nagykanizsán viszont nagyjából a vidékiek számarányával együtt mozog a helyiek aránya is.- Harmadrészt a helyiek kisebb arányban jutottak cl a felsőbb osztályokba, mai szóval nagyobb volt a lemorzsolódásuk. Körükben nagyobb szelekció látszik érvényesülni, ami magyarázható azzal, hogy a viszonylag kedvező feltételek miatt többen éltek a lehetőséggel annál, mint akiknek reális lehetőségük volt a gimnázium befejezésére. De értelmezhető ez a jelenség úgy is, hogy ők a gimnáziumot lényegében „városi iskolaiként vették igénybe és nem a teljes gimnáziumi végzettségre tartottak igényt. Erre utal az, hogy a helyiek között igen magas azok aránya, akik csak az első-második osztályt végzik el, de ezeket esetleg többször is.

A vidéki diáknépesség statisztikai sajátossága, hogy nagy arányban vannak olyanok akik:- Egyrészt nem az első osztálytól kezdik járni az iskolát, mint a helybeliek túlnyomó többsége, hanem a második, harmadik stb. osztállyal kezdik tanulmányaikat.- Másrészt csak egy-kettő-három évet végeznek, és igen nagy azok száma, akik csak a felsőbb, humanista osztályokba járnak. Ennek a jelenségnek pontos magyarázatát még nem tudjuk, de a következő — további adatgyűjtést igénylő — feltevéseink vannak:- A magántanítás jelentősége nagy, vagyis az alsóbb gimnáziumi osztályok tananyagát magántanító segítségével vagy egyénileg, vagy a városi-falusi elemi (nemzeti) iskolák keretében sajátítják el11 12, és csak a helyben már nem megoldható képzési szinten iratkoznak be a gimnáziumba.

11 A nagykanizsai korosztályos adatok forrása: Zala megye nem nemes népességének összeírása ZML IV. 1. H. A keszthelyi adatoké: Benda Gyula: Keszthely népessége 1699-1851. Kézirat. Ezúton is köszönctcmct fejezem ki Bcnda Gyulának, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsátotta, és a kutatást tanácsaival kezdettől fogva támogatta.

12 Egy református többségű Veszprém megyei nemesi község esetében mutatja ki ezt a múlt század óta élő gyakorlatot Hudi József. V. ö. Budi József: Ncmcsvámos a késő feudalizmus

136