Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
anyakönyvek 1808-tól többnyire már folyamatosan9 tartalmazzák a diákok szüleinek (gondviselőinek) lakóhely-adatait is (település-megye), a vonzáskörzet megállapításánál alapvetően ezeket vettük számításba.10 A XIX. század során nem képződtek a középfokú iskolai végzettséget kimutató dokumentumok. (Az első ilyen országos érvényű adatot az 1910-es népszámlálás tartalmazza. Korábban, a múlt század második felében a katonai sorozási iratokban található erre vonatkozó információ.) Ezért a népesség középfokú iskolázottságáról csak az iskolai anyakönyvek és a viszonylag korán megjelenő iskolai értesítők feldolgozásával kaphatunk képet. Ezek a források ugyan nem olyan következetesek, mint a polgári korszak anyakönyvezési, statisztikai gyakorlata során létrejöttek, de az adatmennyiség (közel 5000 diák átlagosan 3 évi adata) lehetővé teszi bizonyos következtetések megfogalmazását. A településnevek azonosítását a szokásos kézikönyvek alapján végeztük el, a hiányos településneveknél (pl. Szentgyörgy) a bejegyzett megyét vettük figyelembe, ha ez nem segített, az iskolaszékhelyhez közelebb levő települést vettük számításba. A két gimnázium helybeli és vidéki diákjai Mielőtt a vonzáskörzet jellemzőit tárgyalnánk a helyi és „vidéki” diákok kérdéskörét kell érintenünk. (Vidékinek a nem iskolaszékhelyen lakó diákokat nevezzük a továbbiakban.) A kétféle diáknépesség az alábbi tanulmányi jellegzetességeket mutatja (lásd a Függelékben 1. és 2. grafikont):- Egyrészt a helyiek aránya sokszorosan meghaladja más, nem iskolaszékhely települések (pl. a megyeszékhely Zalaegerszeg) diák-arányát. De ez az 1765-1948 jelzetek alatt. Itt köszönjük meg Balázs Ancttnak cs Csömör Erzsébetnek az anyakönyvi adatok rögzítésének gondos munkáját. 9 Helytől, időszaktól függően vannak ilyen bejegyzések már korábban, az előző évszázadban is, de ezek többnyire nem folyamatosak. A Helytartótanács ismételt utasításai következtében az 1810-cs évek elejétől azonban már mindenhol folyamatosan és egységesen vezetik az anya- könyveket. 10 Nagykanizsa esetében a szülő lakhelye csak 1823 után van feltüntetve, addig csak születési hely van bejegyezve (illetve 1808 és 1811 között az sincs): ahol nem volt lakhely, de volt születési hely —jobb megoldást nem találván — a születési helyet vettük származási helynek. Az adatbázis az anyakönyvben szereplő diákok adatait minden esetben az iskolába való belépéstől az iskola végleges elhagyásának idejéig tartalmazza az egyes diákok személyi azonosító száma szerint rendezve, vagyis egy-cgy diák minden, félévenként vagy évenként felvett adatát tartalmazza. 135
