Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Sasfi Csaba: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között
SASFI CSABA A NAGYKANIZSAI ÉS A KESZTHELYI GIMNÁZIUM VONZÁSKÖRZETE ÉS A DIÁKOK LAKÓHELYI KONCENTRÁCIÓJA 1808 ÉS 1848 KÖZÖTT írásunkban a két legrégebbi Zala megyei gimnázium, a nagykanizsai és a keszthelyi vonzáskörzetének a XIX. század első felében fennálló jellemzőit mutatjuk be a két középiskola anyakönyveinek adatai alapján. Az alábbiakban ismertetett eredmények egy, a dunántúli középiskolai diákság társadalmi összetételét feltáró kutatás keretében jöttek létre.' Ezt a vizsgálatot azzal a céllal folytattuk, hogy megtudjuk, a gimnázium által „elosztott” tudás, amely tartalmában még nem igazán modern, de az „országos nézőpontot”, a közügyekben, azaz az országos politikai (és részben a gazdasági) életben való tájékozódási képességet, részvételt alapjaiban biztosítja, milyen területekre jut el, milyen térbeli csatornákon terjed. Másfelől nézve pedig választ kaphatunk így arra is, hogy milyen területekről, milyen településtípusokból indultak a kialakulófélben levő modem középosztály, értelmiség és hivatalnoki réteg későbbi tagjai. A korszak, amelynek viszonyait kutatjuk, egyfelől a politikai és kulturális nemzetté válás, másfelől pedig a polgári társadalomfejlődés, a modem társadalmi csoportok, a nyilvánosság kialakulásának kezdeti, 1790-től 1848-ig tartó időszaka. Ugyanakkor a már viszonylag modem, de a maihoz csak bizonyos elemeiben hasonló középiskola időszaka is. Ezt a középfokú oktatást nemcsak tartalmi vonatkozásban, az általa átadott műveltség és pedagógiai módszerei miatt látták egyre inkább avultnak a korszak haladni vágyó elméi, de még nem indult meg a középfokú oktatásnak a tartalom, képzési cél szerinti intézményi differenciálódása sem: középfokon lényegében csak egy iskolatípus létezett, a gimnázium. Ennek elvégzése biztosította a felsőfokon való továbbtanulást, de annak is el kellett végeznie a gimnázium több-kevesebb osztályát, aki az alapfokú iskolákban ebben a korban megszerezhető elemi ismereteknél többre vágyott. Vagyis a kor tulajdonképpeni középis- 1 1 A kutatás az OTKA és a Zala Megyei Levéltár támogatásával folyik. A négy katolikus gimnázium, amelyeknek 1808 és 1848 közötti anyakönyvei feldolgozásra kerültek: Keszthely, Nagykanizsa, Pest és Kőszeg. 131
