Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján

dalomnak nevezünk. Bár az agrártörténet48 ezt a fogalmat, és szakirodalmi formát a 13. századig vezeti vissza, közös jellegzetességének tartva, hogy a nép nyelvén szólaltak meg a szakkönyvek, és a latin nyelvhasználatot lassan kiszorították. Az utolsó nagy összegző, a „Hausvater” szerzője, Germershausen akkor halt meg, amikor egy új korszak, a racionális mezőgazdaság alapköveit lerakták és Thaer munkái, előadásai, tanai kezdtek megjelenni.

Thaerre hivatkozott már Trautmann is a negyedik kiadású könyvében, ami lassan azt is jelzi, hogy Jordan tanításai helyett már Thaeré kezdett előtérbe kerülni és Peter Jordan a leghűségesebb tanítványnál is kezdett kiszorulni, háttérbe kerülni. Ugyanis Jordan és Trautmann még 1810-ben korszerűnek mondható. Azonban az 1840-cs években, a mezőgazdasági tudományok és segédtudományok újszerű ismeretei, összefüggései miatt már nem ők, hanem Thaer képviselte a korszerűséget, a mezőgazdaságot forradalmasító racionális nézeteket. Az idő elszállt Jordan és Trautmann munkássága felett, hiszen míg Jordan XVIII. századi újszerű nézeteket vallott, amit Trautmann a XIX. század elején még felhasználhatott, ezeket a tudomány gyors fejlődése miatt már az 1840-es évek közepén nem lehetett erőltetni. Festetics László georgikoni rendelkezései és ehhez a könyvhöz való ragaszkodása még 1839-ben is, majd Lencsés J. Antallal a Trautmann-féle könyv lefordíttattatása49, valóban már nem azt a haladást szolgálta, mint fél évszázaddal korábban.

Még arra a kérdésre kellene választ adni, miért nem írt könyveket, szakcikkeket Peter Jordan, ez a kiváló, szorgalmas, nagytudású, jó szervező képességű, jó kapcsolatokkal rendelkező szakember? Választ sajnos nem adhatunk, talán a szegény gyermeksors, a neveltetési hiányosságok, a nyelvismeret hiánya, a fogalmazási kényszert bénító béklyók, amelyek napjainkban sem ismeretlen problémák.

48 Hartschimmelhof, H. H.: Die Literatur des Hausväter. In: Zeitschrift für AgrargeschiclUe und Agrarsoziologie. 1985. 131. o.

49 Vö. a 15-20. sz. lábjegyzettel.

130