Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján
gát. A harmadik és ismét javított, bővített kiadásban már feltüntette a korábbi kiadáshoz viszonyítva a bővítéseket, a paragrafusszámok után tett betűkkel. így pl. a 143. paragrafus kertészeti eszközöket leíró része után, ahol az ábrázolások irodalmi hivatkozását is megadta, a 143. paragrafus (b) foglalkozik a korábbi kiadásokhoz képest az új szöveggel. Ebben az esetben a kert nagyságát és fontosságát megszabó tényezőket említi, hogy pl. a gabona-szántóföldnél négyszer, ötször nagyobb a kertek munkaerő és költségigénye, valamint háromszor több trágyát igényelt a kertművelés, mint egy hasonló nagyságú szántóföld.46 Jordánnak — mint hasonló érdeklődésű diáknak — feltétlen olvasnia kellett ennek a könyvnek valamelyik kiadását, hiszen nézeteiben és tanításaiban Bécs- ben, tanítványai visszaemlékezései szerint, teljesen ezt a beckmanni szemléletet, tudományfelfogást képviselte. Természetesen dúsíthatta, aktualizálhatta, és eszköz, talaj stb. kísérleteivel konkrétabbá tette a Beckmann féle alapszemléletet. Göttingeni évei végéig két kiadása jelent meg ennek a mezőgazdasági szakkönyvnek, amelyeket előadás formájában is hallgathatott. Beckmann egyébként rendkívül alaposan írta le, hogy a szükséges gazdasági ismereteket tudományosan és körültekintően, hol lehet megszerezni. Ajánlatát csoportosította és konkrét címekkel — a korabeli olvasó, érdeklődő számára szinte elrettentő adatbőséggel — ajánlotta is. így könyvtárakból, gazdasági újságokból, szisztémákból, tankönyvekből, gazdasági társaságokból, vegyes iratokból, különböző iratokból, gazdasági topográfiákból, gazdasági útleírásokból és utazások alkalmából, gazdasági szótárakból lehetett megszerezni a kívánt adatokat.47 A fenti elemzés valószínűsíti, hogy Jordan göttingeni évei egy életre meghatározóak voltak számára, Beckmann előadási, szakkönyvei hathattak rá úgy, hogy Bécsben az egyetemen hasonló előadásokat tartott. Ez újdonságnak számított akkor Bécsben. Az 1810-ben megjelent Trautmann könyvben továbbéltek Jordan tanításai és kísérletei, amelyek Magyarországra is eljutottak, sőt a Georgikonban az 1840-es években is hatottak. De a könyv megjelenésének éve egyben Germershausen halálának éve is, akinek halálával befejeződött Európában egy nagy mezőgazdasági szakirodalmi korszak, amit a „Hausvater” szakiro46 Beckmann, J.: Grundsätze..., az első kiadás 1767-ben, második kiadás 1775-ben, a harmadik kiadás 1783-ban, a negyedik kiadás 1790-ben jelent meg. 47 Beckmann, J.: Grundsätze... 1783. 18-40. o. 129
