Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján

Johann Beckmann volt, a XVIII. század második felének intézményesült professzora. Mezőgazdasági szakkönyve előtt 1767-ben jelentette meg a természet- tudományi, természettörténeti könyvét Göttingenben és Brémában.44 Beckmann 1769 óta tanított természettant és könyve előtt a természeti tanításról tankönyv még nem jelent meg. A „Grundriß zu Vorlesungen über die Naturlehre” 1779- ben, majd pedig később is, az 1785-ben ismét megjelent könyvében az általános sajátosságokról, a test különös jellegzetességeiről, a földgolyóról és a világról értekezett, valamint az égitestekről. Ezek az előadások és tankönyvek Jordánra feltétlenül hathattak, aki a fiatalkori emlékek hatására a természet iránt alapvető kíváncsisággal rendelkezett. Beckmann természettudományi és mezőgazdasági ismerteinek, érdeklődésének kapcsolódását jelentette az 1777-ben, majd 1780- ban és 1787-ben harmadszorra is megjelent szakkönyve, az „Anleitung zur Technologie oder zur Kentniß der Handwerke, Fabriken und Manufacturen, vornehmlich derer, die mit der Landwirtschaft, Polizey und Kameralwissen- schaft in nächster Verbindung stehn.” A szintén Göttingenben megjelent könyvében a különböző iparágakkal, termékeikkel, a készítésükkel foglalkozott, így a cukorkészítéssel is. Felsorolta azokat a növényeket, amelyek cukortartalma magas és így a nádcukor és a méz kiváltására, a helyi termelésű cukomövények- kel fel lehetne használni.45 Beckmann, aki 1790-ben már udvari tanácsos és a gazdaságtudomány rendes professzora, európai hírű és hatású mezőgazdasági szakkönyvének első kiadása előszavában 1769-ben azt írta: a gazdasági írások nagy tömegén belül csak kevés tankönyv jelent meg, amely az akadémiai előadásokat tükrözné. Az ökonómiának különböző segédtudományai vannak, így a természettörténet, természettudomány, a mineralógia, a kémia és a botanika. A természettan és a matematika szoros kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Mint írta, ezekre a tanult gazdáknak szüksége van, még akkor is, ha csak a vidéki háztartásokkal foglalkoznak is. Ezek a nézetek, ez az alapszemlélet teljesen újszerüek voltak a korábbiakhoz képest, amikor a középkori babonákkal összefonódott csíziók, kalendáriumok uralták az ókori szerzőkön kívül a mezőgazdasági szakirodalmat.

Beckmann könyve második kiadásának előszavában az elmélet és a gyakorlat fontosságát hirdette, vagyis a gazdasági szakkönyvek és szakirodalom fontossá44 Beckmann, J.: Anfangsgründe der Nalurliislorie. Gottingen, Bremen, 1767.

45 Beckmann, J.: Anleitung zur Technologie oder zur Kentniß der Handwerke, Fabriken und Manufacturen, vornehmlich derer, die mit der handwirtschaft, Polizey und Kameralwisscn- schafl in nächster Verbildung stehn. Göttingen, 1777. 425-426. o., cs a mű későbbi kiadásai: 1780, valamint 1787.

128