Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján

és Magyarországból a hallgatókon kívül legtöbb látogató, többek közt a híres modellgyüjtemény megtekintésére érkezett.41

Jordan tevékenységéről a legtöbb adat az új mezőgazdasági eszközök kipróbálása, a velük folytatott kísérletek kapcsán maradt fenn. Ezekre ugyanúgy figyeltek a korabeli Magyarországon, mint Ausztriában. Ez nem lehet véletlen, hiszen a XVIII. század második fele és a XIX. század legeleje óriási mezőgazda- sági, természettudományi ismeretbövülés, gyarapodás időszaka volt. Elég ha csak J. Túli lókapájára, az angliai ekék sorozatgyártására, Andrew Meikle működőképes cséplőgépére 1784-től, James Cooke 1785-ben szerkesztett vetőgépére gondolunk.42 A mezőgazdasági szakirodalom ezekről az eszközökről hol egyetértőleg, hol elítélőleg tett említést. De csupán csak könyvekből megismerni, főleg kipróbálni, a helyi sajátosságokkal összevetni az eszközöket, gyakorlati hasznukról megbizonyosodni a könyvlapokból nem lehetett.

Felmerül a kérdés, Jordan honnan vette, kitől tanulhatta el azt a komplex természettudományos szemléletet, ami a hallgatóit úgy lebilincselte, és 1796—1808- ig olyan forradalmian újnak tűnt a mezőgazdaság, mint tudomány vizsgálatában? A gyanú a göttingeni egyetemi éveire terelődik, ezek az évek lehettek a meghatározók szemlélete kialakulásában. Ezen az egyetemen 1734-1816-ig 1005 diák végzett, 685 külföldi és 320 belföldi.43

Johann Beckmann: „Grundsätze der deutschen Landwirtschaft” cimü nagyhatású mezőgazdasági szakkönyve először 1769-ben jelent meg Göttingenben. Hogy mennyire népszerű tankönyv volt, bizonyítja, hogy 1806-ig öt kiadást ért meg, és a XVIII. századi Európa legnagyobb hatású, az új mezőgazdaság előfutárának tekinthető alapvető mű volt. Beckmannt olvasta, citálta, használta fel a XVIII. század végi, XIX. század eleji szakemberek mindegyike. így Albert Thaer, Johann Nepomuk Schwerz, Johann Burger, Johann Gottlieb Koppe és Karl von Wulffen, mint a tudományos mezőgazdaság legjelesebb XIX. század eleji képviselői. Ebben a sorban említhetnénk Peter Jordan nevét is, ha előadásain elhangzott gondolatait kibontotta volna és papírra vetette volna. A forrás és alapkiindulás ugyanis a göttingeni egyetem nagyhírű tanítója és szakkönyvírója

41 A vendégkönyv bejegyzése szerint. Vö: Herrmann, K.: Aus Hohenheims Gästebuch um 1830 — Ein Stelldichein illustrer Namen. In: Milteilungensblatt des Universitätsbundes Hohenhei. m. 17, Jbg. Heft 2-Okt. 1987. 3-15. o.

42 Vö: Orosz I.: Albrecht Thaer és a „racionális mezőgazdaság”. In: Orosz I. - Tokody Gy. (szerk.): Egyetemes Történeti Tanulmányok XII. Debrecen, 1978. 140-141. o.

43 Nemzeti Gazda. 1816. I. 398. o.

127