Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Csoma Zsigmond: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján
III. „Az előkelő tudományok... rendjébe tartozik a számadás mestersége is, melly a gazdaságot úgy körül övedzi, hogy mind a kettőt egy testvérnek kellessen tekénteni. Ennek vezérlése által tudja meg a gazda, minő előmenetelt tett, vagy minő hátra maradást szenvedett a gazdálkodása így, vagy úgy fordított ennyi vagy amannyi erejével; és mellyik ága csalóka gazdaságának jelenlevő állapotban; mellyiket kell megszorítani, vagy megtágítani.” A „dupla számadás”-!, a kettős könyvvitelt említette itt, amit Keszthelyen már Nagyváthy János megkövetelt és bevezetett. Ennek segédtudománya a gazdasági műtudomány, a feldolgozóipar, ahol a legnagyobb nyereséget lehetett elérni. Másik segédtudománya a gazdasági építéstudomány. Az állatorvosi tudományokat is segédtudománynak vette, mint az olasz, francia és angol nyelvtudást és rajzoktatást is. A Georgikonban az alap- és segédtudományok, elsajátítására két évet fordítottak a gazdahallgatók. Azok a belső hallgatók, akiket a grófi birtokokra képeztek ki két év alatt, mind kiválogatott fiatalok voltak. A külső hallgatók három-négy évre szegődtek a Georgikonba. Az első évben a matematikát, kémiát, a törvényeket, nyelveket és rajzolást tanultak, a másodikban az értelmes mezei gazdaságot, számadást, műtudományt, állatorvoslást, gazdasági építészetet, nyelveket és rajzolást. Hat oktató tanított az archon (igazgató) irányítása alatt. A tanítás reggel 7-12-ig és délután 2-6 óráig tartott. A külső hallgatóknak kedveztek azzal, ha aki egy év alatt akarta elvégezni a Georgikont, az például a kémiai előadások miatt idegennyelvből felmentést kaphatott. A gazdasági gyakorlatot általában a Georgikon tangazdaságának vezetője tartotta. A hallgatók, a napi és a heti munka-eligazításokon kötelesek voltak résztvenni, hogy ezzel is tanulják a munkaszervezést, gazdasági irányítást. Az esti napi eligazítás („rendelés”) és a vasárnap reggeli heti eligazítás, a Georgikon Kancelláriájában történt, a „Georgikoni harangocskával”.17 Rumy Károly György a mezei gazdaság tantárgyat, Liebbald Julius pedig a kémiát és élettant tanította Trautmann könyvéből a Georgikonban18, s ezzel tulajdonképpen Jordan tanításait is továbbörökítették. Trautmann ugyanis, bár megadta szakkönyvében hallgatóinak, olvasóinak a szakirodalmat minden szakasz előtt, mint hűséges diák, megemlíti tudásának forrását is: „Csak a főforrást, mellynek legtöbbet köszönök, nem engedtetett meg fölhoznom, mivel az egyedül egy fölséges tanítónak szóvali átadásában áll, mellyet én, mint buzgó tanítvány épen olly híven megőrizni, mint tulajdonommá tenni, igyekeztem. 17 Lencsés J. A.: Értekezés a keszthelyi Georgiconról. Pest. 1823. OSZK.. Kézirattár Quart. Hung. 757. 18 Nemzeti Gazda 1814. XXVII. 5., 6. o. 121
