Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa
FÜGGELÉK Iskolai élet a keszthelyi kisgiinnáziuniban 1774-ben Act a studiorum MOL Ht. C.67. 29-30 csomó ff 107-109 1773-ban XIV. Kelemen pápa nemzetközi nyomásra eltörölte a jezsuita rendet. Mivel a Jézus Társaság a korabeli Magyarország legnagyobb iskolafenntartója volt a pápai bréve kihirdetése nyomán szükségessé vált a hazai oktatásügy teljes újjászervezése. Az alkalmat Mária Terézia kormányzata nemcsak szervezeti átalakításra, hanem korszerű tananyag, újszerű oktatási módszerek és célok bevezetésére, az állam felügyeleti, irányító jogkörének kitágítására is fel kívánta használni. A felvilágosodás jegyében előkészített nagyszabású reformok első lépését országos felmérés felvétele jelentette, amely a rend feloszlatásakor iskolaügyben uralkodó állapotokat kívánta megismerni a lehető legnagyobb teljességgel. Az adatok begyűjtésére a helytartótanács kapott megbízást, amely egyházmegyékhez intézett 5635. számú, 1773. december 23-án kelt, továbbá a szabad királyi városokhoz címzett 1168. számú, 1774. március 21-én kibocsátott intimátumában a következő kérdésekre kért válaszokat: Milyen magasabb és alsóbb iskolák találhatók az egyházmegye, illetve város területén? Mi az egyes osztályokban tanitó tanárok neve és társadalmi állapota (szerzetes, világi pap, laikus)? Mi a tanárok fizetése? Milyen alapítványokból tartják fönn az iskolát? Miből fizetik a tanárokat? Milyen oktatási módszert alkalmaznak? Milyen időbeosztásban, milyen órarend szerint tanulnak? Mi a tananyag, és milyen tankönyveket használnak az egyes osztályokban? Milyen osztály-, illetve tanulólétszámok vannak az egyes iskolákban? A kérdésekre több kevesebb részletességgel minden püspök, minden város válaszolt beküldvén, helységekre és az egyes iskolákra lebontva, a kérdőívben megjelölt adatokat. A felmérésen kívül maradtak a protestánsok, mivel nem állottak a megkérdezett hatóságok felügyelete alatt, s rájuk a királyi felügyeleti jog is csak elméletileg, de nem gyakorlatban, terjedt ki. Egyéb, nem katolikus iskolai létesítmények is kívül estek az adatszolgáltatás körén. A beérkezett válaszok csak elvétve, főleg a nagyobb szabad királyi városok esetében számol105
