Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)

Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa

nak be gimnáziumnál, kisgimnáziumnál alacsonyabb szintű iskolákról: azaz csak a ma közép-, illetve főiskolának nevezett intézményekre nézve hoznak adatokat, az elemi oktatásra már nem, vagy alig. Mindezen hiányok ellenére e forráscsoport, amely tehát a katolikus iskolázás teljes körét magába foglalja, igen jelentősnek mondható, elsősorban a tananyag, tankönyvek, metodika, idő- és órabeosztás egyes iskolákra vonatkozó, és sok esetben igen részletes leírása miatt. Ennek köszönhetően meglehetősen pontos, és gyakran igen életszerű leírást kapunk arról, hogy milyen volt a korabeli iskolák belső élete a XVIII. századi Magyarországon a Ratio Educationis bevezetése előtt. A pillanatfelvétel tehát a hagyományos, a XVI. században kialakult, a XVII-XVIII. században Európában uralkodóvá vált humán-humanista iskola magyarországi variánsát rögzíti abban az utolsó percben, amikor a Felvilágosodás kíméletlen kritikájának súlya alatt összeomlik, hogy helyet adjon valami újnak, a hosszú vajúdásban majdan megszülető modem iskolának. Az egész forráscsoportból, amely az Országos Levéltárban található (C 67 Acta studiorum, 29-30. csomó), itt most csak a ferencesek irányította, a Festetics család által fenntartott keszthelyi kisgimnázi- um anyagát emeltük ki, amely lokális vonásait megőrizve ugyan, de a korabeli iskolázást jól reprezentáló intézményként mutatkozik be a kor iskolatörténetének búvárlója előtt.

„A magas Magyar Királyi Helytartótanácsnak alulírott tisztségviselők fent nevezett Magas Tanács által javasolt, az iskolák tanításmódját és azoknak belső helyzetét illető pontokra nézve a következőképpen válaszolunk. Úgymint javasoltatik első pontként:

1° Az egyházmegye egyes helységeiben milyen alsó és felső iskolákban tanítanak? Amely pontra a következő válasz adjuk; úgymint:

A Zala megyében, és a Veszprémi egyházmegyében kebelbeli Keszthely mezővárosban Magasságos és Nagyságos Festetics Pál gróf úr, a Magas Magyar Királyi Udvari Kamara Alelnökének kegyes bőkezűségéből van egy gimnázium, amelyben minimisták, azaz közönségesen legisták, declinisták, comparatisták, conjugisták, és major parvisták [vannak], kiknek gondja egyedül a parvistákat [tanító] tanár atyára hárul; a másik tanár atyának gondjára pedig a középső és felső grammatikai osztályok növendékeit bízták, amiből következik, hogy a mondott gimnáziumban csak a négy alsó humaniora osztályt tanítják, és ezek élén két professzor áll.

106