Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa
fog, gimnázium nélkül is fenn tud állani. Mindezen okokból azt a határozatot hozták, hogy Keszthelyen csak kis gimnáziumot kell fenntartani.” De még efelöl sem adnak végleges és megnyugtató választ a grófnak, mert a kisgimnáziumot csak addig hagyják meg Keszthelyen, amíg Kaposvárott — ahol sokkal indokoltabb a grammatikai osztályok fenntartása — nem áll rendelkezésre megfelelő iskolaépület. „Abban az esetben — folytatja a határozat —, ha Kaposvárott iskolaépületet emelnének, és még valami kisegítő forrást is találnának, akkor a kisgimnáziumot Keszthelyről át kell tenni Kaposvárra.”33 A regnicolaris deputatio határozata azonban — éppúgy, mint korábban a helytartótanács leirata (vagy még korábban a Ratio Educationis bevezetése) —, nem befolyásolta a keszthelyi gimnázium életét. A gimnázium tovább élt, sőt a Festetics család hathatós támogatásával fejlődött, és bővült. Festetics György a ferences konvent megüresedése után a gimnázium számára igényt nyújtott be a Helytartótanácsnál az épületre, amit 1798-ban meg is kapott. A konviktussal bővített iskola a felújított, átépített konventépületbe 1800 novemberében költözött át. 1806-ban a II. Ratio Educationis bevezetésekor hatosztályos gimnázium lett, majd filozófiai tanfolyamot is kapott. A patrónus bőkezű támogatásának köszönhetően és akaratának megfelelően a Georgikonban nyújtott képzés szorosan kapcsolódott a latin iskoláéhoz, egymást kiegészítő képzési fokozatokat kínálva az ott tanuló tfjúságnak. Habár az állami felügyeleti jog végig fennmaradt, a helyi földesúr anyagi és erkölcsi támogatása biztosította az intézmény fejlődését és gyarapodását. Azonban a regnicolaris deputatio fellépésének is 33 „Jam vero quod ad gymnasium Keszthclyicnsc adtinet, occurrit hic ca imprimis consideratio, quod totum hoc gymnasium, accedente solum 240 fl. summa, quos C. Festetics dependit, magnis fundi studiorum impendiis providendum foret, huic vero vicina sint alia fundata gymnasia, quae longe minoribus aerarii litorarii sumtibus conservari possunt. Accedit ad haec, quod Kcszthclini exigua sit in humanioribus classibus scholastica juventus, nulla fere in vicinia nobilitas, nec ea populi frequentia, ut hoc loco gymnasium prae aliis vicinis magnis aerarii litorarii impendiis conservari oporteat. Denique industrialis illa schola, quam C. Festetics (uti declarat) ex studio boni publici fundaturus est, etiam sine gymnasio subsistere potest. Ex his igitur motivis conclusum est, Kcszthclini gymnasium duntaxat minus retinendum esse. Verum cum ea etiam subversetur quaestio an non minus hoc gymnasium pro commodo comitatus Simcghicnsis potius in Kaposvár collocandum sit? Nunc quidem judicat deputatio minus gymnasium tantisper in Keszthely retinendum esse eo, quod Keszthclini aedificia scholaria jam adsint, in Kaposvár vero nulla, interim in casum illum, si in Kaposvár aedificia scholaria ponerentur, et subsidia per quempiam conferrentur, censeret deputatio gymnasium minus Kcszthclicnsc ad Kaposvár transferendum esse.” Protocollum, N°III fasc. A. pp. 116-7. 103
