Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Hoós Éva: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa
nemesi közössége előtt az iránt, hogy mint gondos patrónus közben jár a gimnázium megerősítése és biztosítása érdekében. Vállalkozása sikerét elősegítendő kapcsolta össze bizonyára már régóta fontolgatott tervét mezőgazdasági iskola létrehozására a gimnázium megerősítése érdekében benyújtott kérvényével. Abból a szakirodalom által is ismert leveléből, amelyet a gróf 1795. március 12- én a zalai megyegyüléshez írt, s amelyet eddig a Georgikon első dokumentum- szem említésének tartottak még az is bizonyos, hogy a közművelődési bizottság valamelyik tagja sugallta a későbbi Georgikon megalapítására tett hivatalos javaslat és a gimnázium iránti kérvény összekapcsolását: „...a tudományokra ügyelő országos deputatio a keszthelyi gimnáziumnak fenntartása iránt nékem privative olyan utasítást adott, hogy annak megmaradására szükséges valamely indusztriális és ökonomikális institutumot felállítani. Én erre már költséges készületeket is tettem, mert ama Tessedik úrnak szarvasi industriális iskolájába ifjakat neveltettem, a bécsi akadémiában in arte veterinariára egy ifjat tanítattam, költséges tapasztalású utazásokat vele végben vittem...”27 Tudjuk, hogy az 1790- 91:67 te. által kiküldött közművelődési bizottság (deputatio regnicolaris in re literaria) egyes tagjai, mennyire szívükön hordozták a mezőgazdasági és ipari szakképzés fejlesztését. Költségkímélés végett ilyen professzionális képzést biztosító tanfolyamokat árvaházakhoz kívántak telepíteni; és az anyanyelvi iskolákkal összekapcsolt, kiemelt tanintézetekben folytatott szakképzés ötlete is felmerült.28 A bizottsági tagok között főleg a kassai tankerület igazgatója, Török Lajos játszott a bizottság ez irányú terveiben nagy szerepet, de Prónay Gábor, Podmaniczky József és Brunszwik Antal is pártolólag lépett fel, míg a bizottság Ürményi József vezette katolikus többsége inkább a hagyományos iskolatípusok fejlesztését tartotta szem előtt. A deputatio aktái között nincs közvetlen bizonyítéka annak, hogy Festeticsnek súgott volna valaki: ígérjen praktikus-gazdasági iskolát, s megkapja a gimnáziumot. Azonban a kérés elbírálásának körülményeiből nyilvánvaló, hogy valaki a tagok közül pártolólag lépett fel a keszthelyi gimnázium mellett, sőt az is bizonyos, hogy ez a valaki (esetleg többen is) a nemzeti iskolákkal és 27 Idézi Sülc: i. m. 20-26. o. A levelet teljes terjedelemben idézi Györffi: i. ni. 17-20. o., ahol világosan kitűnik az is, hogy Festetics a mezőgazdasági iskola létrehozását a latin iskola megtartásának szükségessége mellett érvként hozta fel. 28 Lásd erre kandidátusi értekezésemet: Az 1790/91-es országgyűlésről kiküldött közművelődési bizottság tevékenysége az akadémiák, egyetem, népoktatás, konviktusok és leánynevelés kérdésében. Budapest, 1994. Kézirat. A Gcorgikonra és Festetics György „lobbizására" vonatkozó rész e dolgozatra épül. 100
