’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

KAPILLER IMRE: Zalai honvédek az 1956-os forradalomban

A polgári élet is konszolidálódni látszott. November első napjaitól azonban egyre riasztóbb hírek érkeztek az ország keleti feléből. Ukrajna és Románia felől vasúton és országúton jelentős szovjet alakulatok nyugat felé mozgását jelentették. Október 2-án az ország összes repterét megszállták az oroszok és ezzel ellenőrzésük alá vonták az ország légterét. Az időközben újjászervezett Megyei Forradalmi Bizottság november 3-i ülésén szinte kizárólag a megye, illetve a városok lehetséges katonai védelmével foglalkozott.

5 Az ülésen mindhárom helyőrség katonái is jelen voltak és beszámoltak helyőrségük, illetve a megye területének védelmére tett eddigi intézkedéseikről. A Forradalmi Bizottság általános álláspontja az volt: "bármerre közlekedjenek a szovjetek, csendes tüntetést lehet ellenük alkalmazni olyanformán, hogy figyeljük, mit ténykednek, de semmiféle tűz megnyitásáról szó sem lehet. Ha ők provokálnak, mi nem fogadjuk el, míg ők tüzet nem nyitnak, mi nem nyitjuk meg ellenük. Ha megnyitják, mi a végsőkig harcolunk. A városi és falusi nemzetőrségeknek szintén fel kell hívni a figyelmét arra. hogy akármerre mozogjanak is az oroszok, nem kell megijedni. Nyugodtan nézzék csak, hadd vonuljanak, csak az értékeinkhez ne nyúljanak, és ne hagyják magukat provokálni. De ha mégis elvisznek egy tehenet, azt lehet pótolni, de ha lelőnek valakit, azt soha nem tudjuk pótolni. A mi álláspontunk tehát az, hogy lábhoz tett fegyverrel, de éles szemekkel nézzük, hogy mit csinálnak." Az ülésen határozatok születtek a Nemzetőrségek lehetséges felfegyverzéséről, az egyes alakulatok tartalékkal való feltöltéséről, a fegyverzet és lőszerutánpótlás megszervezéséről (a kanizsai olajipari gépgyár pld. páncélöklök gyártását vállalta volna). Intézkedtek a segélyhelyek, illetve óvóhelyek felállításáról. Elhatározták az egyes járások kisebb kerületekre való osztását, illetve az így kialakított kerületekbe hivatásos tisztek kiküldését, azzal a céllal, hogy a területükön lévő községi nemzetőrségeket, illetve azok tevékenységét összehangolják, és szükség esetén a fegyveres ellenállás helyi vezetői legyenek. Az idő azonban rövidnek bizonyult komoly óvintézkedések megtételérc. 4-én 0 óra után a korábban kiküldött felderítők jelentették Egerszegre, hogy Vasvár környékén nagyobb szovjet harckocsizó, gépesített lövész, valamint tüzéregységek gyülekeznek. Hajnali 2 órakor parlamentereket küldtek a szovjet csapatok elé. Mivel a parlamenterek közt a legmagasabb rendfokozatú katona egy főhadnagy volt, ezért velük az oroszok nem voltak hajlandók tárgyalni és őket visszaküldték azzal, hogy ha Egerszeg tárgyalni akar, akkor küldje Borka őrnagyot. Az ezred alegységei időközben tüzelőállást foglaltak az Egervári úton lévő I. világháboms lásd 124. sz. dokumentum