’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

KAPILLER IMRE: Zalai honvédek az 1956-os forradalomban

hősi temető környékén. Borka hosszabb unszolás után végül is elszánta magát és az oroszok elé ment, ahol miután saját katonáinak parancsot adott a tűzkészűltség megszüntetésére, rövid úton megadta magát, régi barátjának és elvtársának, Medvegyev orosz alezredesnek. Borka elvtárs vezetésével - a letartóztatott magyar honvédeket terelve - a szovjet egység a laktanyába vonult, ahol a katonák letették a fegyvert. Nagykanizsán 4-én délelőtt a mindenhonnan érkező hírek hatására kitört a pánik az alakulatnál. 10 órára összehívták a Katonai Forradalmi Tanácsot, hogy az döntsön az egység további sorsáról. Többen az egység azonnali feloszlatását követelték, míg mások a szabályszerű leszerelés mellett hadakoztak. A Tanács nem tudott dönteni, ezért az alakulat egész személyi állományára bízta a döntést. Ok döntöttek. Aki tehette, civilbe öltözött (hisz az a hír járta, hogy az oroszok a katonákat deoportálják) és úgy távozott, mások üres kézzel, megint mások fegyverrel. Amikor másnap november 5-én az oroszok bevonultak a városba jószerivel egy üres laktanyát foglaltak cl. Lentiben reggel 4.30-kor riasztották az egységet. A járás területén a helyi Forradalmi Tanácsok útján mozgósításokat rendeltek el. Reggel 7 órakor megkezdődött a tartalékosok bevonultatása. A Járási Forradalmi Tanács felvetette, hogy az alakulat Nova környékén rendezkedjen be védelemre és biztosítsa Lentit az Egerszeg felől támadó oroszokkal szemben. Ezzel szemben a Katonai Forradalmi Tanácsnak az volt az álláspontja, hogy Lenti déli területére kellene vonulni, a Lenti Hegyre, és onnan szervezni meg a védelmet és "innen ha szorul a kapca, könnyen át tudunk jutni Jugoszláviába". A helyzet megvitatására 9 órára az alakulat tisztjei számára az egységparancsnok gyűlést hívott össze. Itt az az állásfoglalás születetett: "nem megyünk sehová, laktanyánkban maradunk, ha szovjetek érkeznek, küldöttséget menesztünk elébük, megtudjuk tőlük, mi a szándékuk, amennyiben a Munkás-Paraszt Kormámt támogatják, úgy mellettük vagyunk..." Ezután a legénységi étkezdében a tisztek közölték a legénységgel ezen szándékukat. A bejelentés felháborodást és pánikot váltott ki. A katonák megrohanták a gépkocsikat és mit sem törődve tisztjeikkel eltávoztak a laktanyából. Egyes tisztek is a katonákkal tartottak. így tett például Túróczi hadnagy is, aki híradós századával együtt, mintha csak gyakorlatra menne, gépkocsistul és teljes felszereléssel Jugoszláviába távozott. Estére a laktanya szinte teljesen kiürült. November 7-én mikor az oroszok bevonultak Lentibe, az üres falakon kívül csupán mintegy 80 tisztet találtak ott.