’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)
CSOMOR ERZSÉBET: Forradalmi események a megyeszékhelyen Zalaegerszeg 1956
A megyei nemzeti bizottság ülésével egyidőben újabb tüntetésre került sor a városban. A demonstrációra a közeli községekből érkező dolgozókat és a nagylengycli olajmező alkalmazottait a zalaegerszegi 22.sz. AKÖV 23 teherautói szállították a városba, akik a Városi Tanács elé mentek, s követelték, hogy a hadsereg fegyverrel lássa el őket. Alapvető kérdésként merült fel, a katonák támogatják-e a felkelőket? A hadosztályhoz, a helyőrséghez tömegével érkeztek az egymásnak ellentmondó parancsok, amik az alakulatoknál teljes zűrzavart okoztak. Borka Zoltán helyőrség parancsnok hozzáállása az eseményekhez óráról órára változott. Október 25-én, amikor a sajtó még ellenforradalmárokról tudósított, a helyőrségi parancsnok a bizonytalan helyzetben, valószínűleg az események hatására parancsot adtott, hogy csak nemzeti színű lobogó lehet kinn a laktanyán, a népköztársasági címert pedig letakartatta. Ugyanezen a napon egy másik parancsban a következő napra tévézett ellenforradalmi tüntetés leverésére szervezte katonáit. Október 27én letartóztatta a városi forradalmi tanács vezetőit, másnap viszont bejelentté, hogy a honvédség alakulatai azonosítják magukat a dolgozók követeléseivel, és felajánlotta, hogy hajlandók biztosítani a város közrendjét. Az események során a zalaegerszegi honvédalakulatok katonái fokozatosan átálltak a felkelőkhöz. A városban szolgálatot teljesítő alakulatok teljes állománya titkos szavazással megválsztotta a Forradalmi Katonai Tanácsot 24 és határozatban biztosította a város lakosságát, hogy támogatják szabadságharcukat, nem fognak fegyvert a nép ellen. A honvédségnél a "bajtárs"iett a hivatalos megszólítási fonna. A forradalomban a hatalom összeomlása utáni első lépés a rend helyreállítása, a gazdaság újjászervezése érdekében a pártellenőrzés nélküli munkástanácsok létrejötte volt. Megalakulásuk pillanatától fogva politikai és gazdasági szervezetként működtek, a munkások üzemük gazdáivá váltak. Szervezték a sztrájkot, célul tűzték ki, hogy szót adjanak a munkásoknak az üzemek vezetésében, és gondoskodjanak érdekvédelmükről. Október 26-27-én a város üzemeiben, gyáraiban a vállalatoknál már megalakultak a munkástanácsok. Jellemző, hogy országosan a jugoszláv munkás-önigazgatás mintájára szerveződtek. Zalaegerszegen Agárdi Ferenc a Ruhagyár dolgozója már 23-a előtt levelezett a SZER 25-rel és tájékoztatást kért a jugoszláv munkástanácsok helyzetéről, szerepéről, feladatáról. 26 A kapott infomiációk alapján szervezte meg a Ruhagyár munkástanácsát. Autóközlekedési Vállalat A tanács tagjai F rakás Ferenc, Jakab Gyula, Móré László és Ráki i István voltak. Szabad Európa Rádió BM Történeti Irattár V-150380.sz. I.kötet
