’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)
CSOMOR ERZSÉBET: Forradalmi események a megyeszékhelyen Zalaegerszeg 1956
A Megyei Tanács Munkástanácsát hétfőn, 29-én a Megyei Tanács Szakszervezeti Bizottsága kezdeményezésére titkos szavazással az osztályok dolgozóiból 5 tagú vezetőséggel, 33 taggal választották meg. Az elnök Nagy István, a helyettes Németh Károly lett. Az ülésen megfogalmazott 15 pont részben országos követelést tartalmazott, részeben a helyi közigazgatás átalakítását célozta. 27 A tagok közül Turáni Dezső és Kiss Aladár összekötő szerepet töltött be a Munkástanács és a Megyei Nemzeti Bizottság között. A dolgozók tájékoztatása érdekében a zalaszentiváni Moziüzemi Vállalat erősítőjét szerelték fel a tanács épületében. A Megyei Tanács Munkástanácsa határozata alapján október utolsó napján a Megyei Tanács V. B., mint államigazgatási szerv megszűnt, ezt követően az igazgatási teendőket a Munkástanács látta el. Ezekben a napokban az országosan meghír-detett sztájkok hatására a helyi vállalatok is beszűntették a munkát. A termelés megindítását az orosz csapatok távozásához kötötték. A nagyobb termeléskiesés megelőzése érdekében a munkástanácsok vezetői azonban felhívásban fordultak a dolgozókhoz, hogy foglalják el munkahelyeiket és vegyék fel a munkát. Az országnak csekély két hét elegendőnek bizonyult, hogy a közel tíz éve tartó sztálini-rákosi diktatórikus berendezkedést lebontsa, és felépítse, kialakítsa új, demokratikus intézményrendszerét. A kommunista párt is lelkesen üdvözölte a Munkástanácsokat és Nemzeti Bizottságokat, s október 31-én az MDP Zala megyei V. B. a következő nyilatkozatot tette közzé: "Javasoljuk, hogy nemzeti zászlónk mellé egy hétig tűzzék ki a gyász fekete lobogóját megemlékezésül azokra a hősökre, akik a nép szabadságáért áldozták életüket....Dicsőség nekik, emléküket népünk örökké megőrzi."~ s Ezekből a sorokból úgy tűnik, hogy az apparátus tagjainak többsége - ha érdekből is - rövid időre azonosult a felkelőkkel, hiszen a kommunista párt gyakorlatilag felbomlott, tagjai is részt vettek a forradalomban. November l-jén lemondott a Zala megyei Nemzeti Bizottság vezetősége, és Zala Megyei Forradalmi Tanács néven alakult újjá. Elnöke Dr. Gelencsér Gyula ügyvéd lett, helyettesei Simon István és Szakony Lajos olajtechnikusok, a titkári teendőket Pék József látta el. Az ülés résztvevőit Halász Ferenc százados tájékoztatta október 30-i győri útjáról, ugyanis ezen a napon alakult meg Győrben a Dunántúli Nemzeti Tanács, amelybe a csatlakozott megyék 4-4, a megyei jogú városok 2-2 küldöttet delegáltak. Zala megyét és a várost Halász Ferenc, Szerencsés Rudolf, Szigeti Árpád és Fülöp István képviselték. A beszámoló szerint a tanács Követeléseiket még aznap Szombathelyre vitték, hogy ott a rádióba beolvassák. Bizonytalan információink vannak arra vonatkozóan, hogy leközölték-e. A vallomások egy része azt állítja, hogy a rádió leközölte, más részük azt mondja, hogy nem olvasták be, mert mind országos követelés volt, azok pedig már elhangzottak a rádióban, lásd 49. sz. dok. Új Zala, október 31.
