’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)
CSOMOR ERZSÉBET: Forradalmi események a megyeszékhelyen Zalaegerszeg 1956
az önállósággal, hogy még mindig a régi, bürokratikus dolgokhoz ragaszkodnak"' Megyei Nemzeti Bizottság legfontosabb feladatának a közigazgatás demokratikus átalakítását tekintette, emellett intézkedett a lakosság ellátásának biztosításáról, felkérte az üzemi munkástanácsokat, hogy indítsák meg a munkát. Halász Ferenc százados a honvédség küldötte hozzászólásában a közérdek fontosságát hangsúlyozta és a következőket mondta: "Vigyázzunk, ha a magánérdeket előretérbe toljuk, a forradalmunk bukik cl. Amíg hazánk területén szovjet csapatok vannak, nálunk addig magánérdek nem is lehet. Ennek figyelembevételével szevezzék meg a vidék népét a kormány mellett. Ha nem ezt csináljuk akkor az országunk odajut, ahol elkezdtük a forradalmat." 21 A megye dolgozóihoz 5 pontban fogalmazták meg felhívásukat és 15 pontos követeléssel fordultak a kormányhoz. A bizottság határozatait plakátokon, röplapokon és falragaszokon is megismerhette a város lakossága. A követelések forradalmi jellegét tükrözte, hogy többpártrendszert, szabad választásokat a szovjet csapatok kivonását, szólás- és sajtószabadságot kívántak. A járások képviselői saját régiójukat érintő javaslataikat fogalmazták meg, így pl. a lovászi küldöttek legfontosabbnak az uránbányászat magyarkézbe adását tartották, s közölték, hogy az orosz tankoknak nem adnak olajat. A rendőrség képviselője arra kérte a küldötteket, hogy a hovédséggel, a dolgozókkal együtt tartsák meg rendet. Elnöknek Farkas Béla lovászi bányamérnököt választották, helyettese Török Lajos mellett - Pék József 22 az Allatforgalmi Vállalat dolgozója lett. A forradalmi testületek az igazgatási és pártapparátus tagjaival különböző módon bántak. Párttagságtól függetlenül eltávolították, vagy alacsonyabb munkakörbe helyezték a közösség számára elfogadhatalan, munkakörük betöltésére alkalmatlannak ítélt embereket. Arra viszont ügyeltek, hogy minden dolgozónak biztosítsanak munkahelyet, egy család sem maradjon kenyér nélkül. Azt az álláspontot képviselték, hogy senkit sem lehet büntetni azért, mert hozzátartozója valami hibát követett el. Miután október 30-án Nagy Imre bejelentette az egypártrendszer megszűnését, lehetővé vált, hogy a volt koalíciós pártok újra megszerveződjenek. A Megyei Nemzeti Bizottság 31-én küldöttértekezletet tartott, ahol az újjáalakuló pártok l-l fövel vettek részt s jelen volt a Hazafias Népfront vezetője, és a szakszervezet képviselője is. Mivel a 28-i alakuló ülésén a pártok delegáltjai még nem vehettek részt, ezért november l-re tűzték ki tisztújító gyűlés napját. Zalaszentgróti járás küldöttének hozzászólása Megyei Bírósági iratok, B. 799/1957. 21 Megyei Bíróság, B. 799/1957. 22 Ót az előző napon a Városi Forradalmi Tanács elnökhelyettesének választották.
