’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958 - Zalai Gyűjtemény 40. (Zalaegerszeg, 1996)

CSOMOR ERZSÉBET: Forradalmi események a megyeszékhelyen Zalaegerszeg 1956

tosabb teendőjük a város közellátásának biztosítása volt, és egyhangúan támogatták azt a határozatot, mely szerint a város - a körülményeihez képest - élelemmel fogja támogatni a budapesti felkelőket. A forradalmi tanács tagai éjjel, 11 óra körül még az épületben voltak, amikor teljesen váratlanul Halász Ferenc százados és Borka Zoltán őrnagy letartóztatta a tanács vezetőit, akiket a laktanya fogdájába szállíttattak. Másnap, október 28-án hajnalban engedték őket szabadon, amikor Pohánka József a Városi Pártbizottság I. titkára az MDP Központi Vezetőségétől telefonon erre utasítást kapott. A Forradalmi Tanács az események alatt folyamatosan ülésezett, mert a lakosság számtalan problémájával is szembe kellett néznie. Intézkedett a piaci árdrágításokkal szemben, fogalkozott a rászorultak lakásügyeivel, a börtönből kiszabadult foglyok felruházásával stb. November 2-án az Arany Bárány kultúrtermében tartott ülésén kenyértörésre került sor a vezetőség és a tanács tagjai között. Varga Ferenc hozzáállása a felgyorsult eseményekhez a tagok nemtetszését váltotta ki. Jelentős kérdésekben nem tudott állástfoglalni, az orosz csapatok jelenlétéhez túlzott lojalitást mutatott, illetve lehetségesnek tartotta a forradalom és a szovjet intervenció közötti békülékenységet. Gyenge, bizonytalan döntések, és megfelelő irányítás hiányában a jelenlévő kb. 150 résztvevő nem szavazott tovább bizalmat az elnöknek, aki lemondott és helyette Szerencsés Rudolfot választották meg, a titkár Ostoros Károly lett. Október végére az országban mindenütt, így Zalaegerszegen is megalakult a megye legfőbb irányító szerve a Megyei Nemzeti Bizottság. A forradalom során szerveződött bizottságok, tanácsok, stb. spontán az 1945 utáni nemzeti bizottságok mintájára szerveződtek. A Megyei Tanács épületében kedden, október 28-án tartott alakuló ülésre érkező küldöttek a megye községeinek, városainak képviselői voltak, akiket demokratikus választással delegáltak. Elsőnek Török Lajos a megyei tanács elnöke szólalt fel - ő lett a nemzeti bizottság helyettes elnöke -, aki a demokráciára, a rend és a fegyelem megtartására hívta fel a megjelentek figyelmét, majd a következőket tette hozzá: "...több dolog van, amit el akarok mondani. Egyik ami szükséges és több vita tárgyát képezte, hogy nálunk ez forradalmi tett volt és még az is. Bizony forradalmi tett, akárhogy nézzük is." A küldöttek tájékoztatást kértek a megye állapotáról és ismertették a jelelévőket saját tapasztalataikról. "Beszámolót szeretnénk hallani a megyeszékhely helyzetéről igazgatási, társadalmi és üzemi helyzetnek megfelelően, mi a helyzet, mi a véleménye a megyének. Mi a járásról tudunk képet adni. Elsősorban arra törekedtünk, hogy az élet és vagyonbiztonság legyen megszervezve. Egyes bizottságaink olyan gyéren állnak 19 Megyei Bíróság, B. 799/1957.