Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)
Regeszták
ZALA MEGYE RÉSZGYŰLÉSE ÉS TÖRVÉNYSZÉKE 1651. július 3. (feria 2. proxima post festum Beati Petri et Pauli Apostolorum), Sümeg 1620. (II. 72.) Ezen a törvényszéken és gyűlésen elhatározta a vármegye, írat a főispánnak, a mágnásoknak és vagyonosabb nemeseknek arról, hogy minél nagyobb számú megjelenésük érdekében a közgyűlések helyszínét a megye határain túl fekvő Körmendről Sümegre teszi át a jövőben. A törvényszékek tartásának idejét megfordítják úgy, hogy azok először szerdától szombatig tartatnak Sümegen, azután pedig hétfőtől szerdáig Körmenden. 1621. (II. 72.) Az adószedői számadások felülvizsgálatát 1635-től a jelen évig minden adóra vonatkozóan a következő törvényszék utáni csütörtökön tartják meg Sümegen. 1622. (II. 72.) Tiltakozott a veszprémi püspök, és püspöki hatalmánál fogva szörnyű büntetéssel fenyegette meg azokat, akik a megye területén belül mások megbotránkozta- tásával több feleséget tartanak. 1623. (II. 73.) Köveskáli Gulácsy Ferencet és szentgróti Laskói Józsát esküdtté választották. Tüstént letették a hivatali esküt. 1624. (II. 73.) Bemutatták Balogh Mihály és felesége Kados Katalin, valamint gyermekeik, János és István 1649. január 27-én. Bécsbcn kelt nemesítő oklevelét. Senki nem mondott ellent, így befogadták őket a megye igazi nemesei közé. 1625. (II. 73.) A törvényszék három napon át folytatódott. ZALA MEGYE KÖZGYŰLÉSE 1651. szeptember 14., Körmend 1626. (II. 73.) Jelen voltak az alispánok, a mágnások követei, valamint más birtokos és a megyében lakos nemesek. 1627. (II. 73-74.) Bemutatták [III. Ferdinánd] király leveleit. Az első augusztus 17- én kelt, Zala és Somogy megyéknek íródott. Nemesi felkelés elrendelését kérte amiatt, hogy a török Kiskoinárom vára ellen szokatlanul mozgolódik. A másikat a megyék területén átvonuló katonaság biztonsága és tartása ügyében, a harmadikat az első levelében említett nemesi felkelés szüneteltetése ügyében írta. Ugyanitt esett szó a véghelyekre telepített katonaság élelmiszersegélyéről és eltartásáról, amelynek ügyében állandó levelezés folyik a főkapitánnyal. Az előbbiek ügyében már történtek intézkedések. Ami az utolsót illeti, levelet írattak a királynak arról, hogy a Kanizsával szembeni véghelyek 112
