Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655 - Zalai gyűjtemény 39. (Zalaegerszeg, 1996)
Regeszták
katonái mindkét megyében sok jogtalanságot és alkalmatlanságot okoznak a lakosságnak, amely a török igájától is szenved, mivel a megyék legnagyobb része hódoltság alatt van. Ezért és a kiskomáromi hadjárat miatt képtelenek arra, hogy fizessenek és élelmiszert adjanak a katonaságnak. Nem tudnak részt vállalni Lenti építésében sem, a főkapitány kivetése szerint. Alázatosan kérik a fenti terhek elengedését. Hasonlóképpen levelet írattak a főkapitány úrnak is a nehézségekről és kifogásokról. Egregius Térjék Jánost és egy másik szolgabírót, Babolcsay (Babolczay) Ferencet küldték hozzá követségbe azzal, hogy számoljanak be egyúttal a kapitányok kihágásairól is a tiszteletdíjak (honorarium) behajtása, a kanizsai adó (census) és az ingyenmunkák kapcsán. 1628. (II. 74.) Megerősítette a közgyűlés azt a korábbi rendeletét, mely szerint gabonát nem lehet kivinni az ország területéről, de eladható a végvárak szükségleteire. 1629. (II. 74-75.) A megye számos lakosának súlyos panaszai miatt elhatároztatott, hogy a véghelyek kapitányai a kanizsai adó (cenzus), a vám és az ingyenmunkák állításakor nem követelhetnek ráadásként egy kappant vagy kakast, illetve azok árát, mert ezzel ha-talmaskodást követnek el. A törvények értelmében minél gyorsabban kell eljárni ellenük. 1630. (II. 75.) A végvárakba helyezett német katonaság eltartására minden egyes járásból - Babolcsay Ferenc járásából Lentibe, Kaszaházi György járásából Egerszegre - szállíttassanak élelmiszert az alispánok és a szolgabírák kiszabása szerint, helyes áron. 1631. (II. 75.) Bemutatták a nádor Stomfán, augusztus 20-án kelt levelét azok megbüntetéséről, akik nem állították ki az elrendelt rendkívüli katonalétszámot. Azt is kérte a megyétől, hogy az minél előbb számoljon el a királyi rovásadó hátralékával. 1632. (II. 75.) Egregius Térjék János tiltakozott amiatt, hogy a Teskándon lakozó Molnár, másképp Dömötör Mihály, neki és testvéreinek adózó jobbágya, aki tudtuk és akaratuk ellenére szerzett nemeslevelet. Ezért Térjék János Molnár Mihályt az 1630. évi törvénycikkek értelmében személyében visszatartja, és a jobbágyi szolgálatok elvégzésére kötelezi. ZALA MEGYE TÖRVÉNYSZÉKE 1651. október 19. (feria 5. proxima post festum Beatae Luciáé Evangélistáé), Körmend 1633. (II. 76.) Bemutatták Parraghy Pál és testvére, néhai Parraghy Vince 1637. szeptember 6-án Ebersdorfban kiadott nemesítő oklevelét. Ellentmondás hiányában Parraghy Pált és néhai testvére leszármazottait a megye igazi nemesei közé befogadták. 113