Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások - Zalai Gyűjtemény 38. (Zalaegerszeg, 1995)

oltár olvas olyan óra orca orr Vö: 013. 15. Szurgya az ódalát vmi - a) nagyon nyugtalanítja; b) nagyon érdekli; c) aggasztja. * 16. Megeskünnék rá az ótár előtt is — teljesen bizonyos vagyok benne; a fejemet tenném rá. * Vö: F93. 17. Uh hazudik, mintha olvasná — folyamatosan, cinikus könnyedséggel hazudik. * Vö: F227. 18. Ëggy ollan pl. százforént (lëhet) = pl. száz forint körüli ára van neki. 19. Lejárt az órájja = meghalt. Vö: F185. 20. Mëg vannak számává az óráji — már bizonyos, hogy vki nem él v. vmi nem marad fenn sokáig. * Vö: E82. 21. Üt, mitui a bolotuí óra = csak üt, nem nézi, hova. * 22. Ütött (vkinek) az utolsó órájja = már csak percek vannak hátra az életéből. * Vö: E82. 23. A tizenkettedik [az utolsó] órába = közvetlenül vmely baj, kellemetlenség bekövetkezése előtt. * 24. Jó órába lëgyën motuiva [Hojjó órába mongyam] = < vmely közlést bevezető, babonás eredetű mondásként: > azzal, hogy beszélek róla, nem szeretném megváltoztatni a dolgot. * 25. Szerencsétlen órába született — semmi sem sikerül neki; nagyon szerencsétlen. * 25/a. Rá van irva az orcájjára = kitűnik az arckifejezéséből v. viselkedéséből. 26. (Az) ora alá dörgöl vkinek vmit = a) szemrehányóan fölemlíti, szemére veti; b) bizonyítékot diadalmasan v. kárörvendve vki elé tár. * 27. Facsarodik az ora [Vmi(lyen erüs szag v. nátha) tekeri az orátj — vmitől tüsszentési ingere támad. 28. Jó ora van = a) idejében megsejti, megérzi a bekövetkezendő eseményeket; b) megérzi, hol kell vmit keresnie, v. hogy hol van vmely probláma nyitja. * 29. Lógg az ora [Lógattya az orát] — látszik rajta, hogy vmely kellemetlenség, csalódás v. felsülés miatt szomorkodik. * Vö: F101. 30. Puha az orod = < gyereknek mondják, ha (föltehető, hogy) nem mondott igazat > (tréf.). * 31. Csak az or jajig [az ora hëgyéjig] lát [Nëm lát messzebb az oráná v. az ora hegyiná] — nem gondol, nem lát előre, ill. nem látja a dolgok lényegét. * 32. (Az) oráná fogva vezeti = a) vkinek a hiszékenységével