Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

534-en, Bázakerettyén 980-an, Lovásziban 895-en, Pusztaszentlászlón 296-an dolgoztak a kitermelés, karbantartás, javítás és az adminisztráció területén.

67 Részben a MAORT-nak köszönhetően, de a már régtől fogva meglévő helyzeti energiái révén is (nagyforgalmú vasutak, közutak találkozása) Nagykanizsa volt a megye legnépesebb és messze a legiparosodottabb városa. Ez mutatkozott meg abban a tényben is, hogy a kormány által Zala megye területére kinevezett iparügyi miniszteri biztos, Balassa Viktor 1945. június 30-án Nagykanizsára megérkezvén itt rendezte be hivatalát, nem pedig a megyeszékhelyen.

68 Kisebb-nagyobb károkat a város valamennyi üzeme szenvedett, legsúlyosabban a Dunántúli Gazdasági Szeszgyárosok Szeszfinomító RT. üzeme, a Király Sörfőzde és a Szegő-féle gépipari üzem sérült meg.

69 A termelés beindítását mindenütt nehezítette az alapanyagok, gépek, alkatrészek hiánya, az energiaellátás akadozása, a tőkeszegénység, valamint a fizetőképes piacok megszűnése vagy a tulajdonos tisztázatlan holléte. A kötött gazdálkodás, a hitelélet bénultsága a távolabbi jövőre sem kecsegtetett sok jóval. "Biztos piacnak" egyelőre csak a szovjet és a bolgár hadsereg számított, de ők is csak abban az értelemben, hogy saját ellátásuk érdekében segítették talpraállítani a felügyeletük alá került "hadicélokat szolgáló" - elsősorban élelmiszeripari - üzemeket. Ezeket, mint pl. a Dunántúli Szeszgyárak RT-t, az OMTK (Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ) vajgyárát, a Háry János Rum- és Likőrgyárat, a Városi Szeszfőzdét, a Király Sörfőzdét, a Kovács-féle konzervgyárat, a Drávavölgyi Villamossági RT. telepét, valamint a város környékén levő kámáncsi és újudvari szeszgyárakat a szovjet parancsnokság - közvetlen felügyeletét megszüntetve - július 1-én adta át a magyar hatóságoknak.

70 Nagykanizsa 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató gyárszerű üzemei - 1945. augusztus végi állapotoknak megfelelően - a következők voltak:

71 - Király Sörfőzde RT. - Stern I. Mór és fia Téglagyára - Tarján (Pálcsics) Textilipari és Kereskedelmi Vállalat - Közgazdasági RT. (lapkiadás és nyomda) - Dunántúli Gazdasági Szeszgyárak Szeszfinomító RT. Bencze i. m. 14. p. 68 Zala, 1945. július 1. Ugyanennek a lapnak a június 15-i száma Hamburger Lajost eniliti, mint a megye területére kinevezett iparügyi miniszteri biztost. 69 Bencze, i. m. 9. p. 70 Zala, 1945. július 3. vö. 68. jegyzetben említett lapszám. 71 ZML. Főisp. ir. 830/1945. A SZEB rendeletére a megye összes itteni székhelyű gyárszerü ipari létesítményét összeírták járások és városok szerinti bontásban. Külön, 18 pontból álló kérdőívet kellett kitölteni a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemekről, míg a kisebbek (5-20 fő) esetében 9 kérdőpontra kellett választ adni. A főispán a vármegyei SZEB-nek augusztus 27-én adta át a kimutatásokat.