Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai

- MAORT (központi javítóműhely) - Hungária seprő, kefe és meszelőgyár

72 Ugyanez a forrás az 5-20 fős kategóriában a következő "gyárszerű üzemeket" említi: - OMTK - Háry János Rum és Likőrgyára - Osterer Károlyné malomüzcme - Viktória Gőztéglagyár KFT. - Kalmár Zoltán cementüzeme - Bagladi Béla szabászata - Nagykanizsai közraktárak RT. - Ideál Kötött és Szövöttárugyár - Nagykanizsa Megyei Város Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőzde Vállalat - Bauer és Társa, Fa-, Fém- és Szerszámárugyár - dr. Kovács Konzervgyára - Mercur Szövődé - Blankenberg Vilmos hántolóüzeme A felsoroltak közül néhány üzem csak részben volt üzemképes, melynek oka az alkatrészhiány vagy bombakár, de pl. az üzemképesnek mondott Viktória Gőztéglagyár is állásra kényszerült a szénhiány miatt. A fenti felsorolásból hiányzik a már korábban említett Szegő László-féle "Különleges gépek gyára", mely a polgármester többszöri felhívásának dacára sem készítette el a szükséges kimutatásokat.

73 Az egyéni iparosokat az anyag ill. a megrendelések hiánya súlyosabban érintette, mint a nagyobb üzemeket. A központi készletgazdálkodás révén a nagyobb és gazdaságilag fontosabbnak ítélt üzemekkel szemben, a kiutalások és kijárások szövevényes hálójában, általában nem tudták érvényesíteni szerteágazó egyéni érdekeiket. A megyeszékhely, Zalaegerszeg, inkább adminisztratív központ volt, mintsem gazdasági. Legnagyobb üzeme, mely 70-80 munkást tudott foglalkoztatni, az Eitner Gőztéglagyár volt. Az üzemet - nyilaspárti vezetőjének el menekülése után - a helyi baloldali pártok képviselőiből alakult szövetkezet vette használatba. A másik két téglagyár, a Brüll Szidónia tulajdonában levő, de Kamarás István által bérelt Cserép- és Téglagyár és az Alsóerdő melletti Városi Téglagyár egyaránt 50-60 főnek tudott munkát biztosítani. A baki úton már évek óta üzemen kívül álló Grünbaum Frigyes Téglagyárat, a polgármester jelentése szerint, az orosz katonaság is csak raktárnak használta.

74 Húsznál többen dolgoztak még az Erdőbirtokos és Fakitermelő RT. helyi fűrészkezelőségénél.

75 IL Ld. 70. sz. dok. 73 ZML. Főisp. ir. 830/1945., Nagykanizsa v. jelentése. 74 ZML. Zeg. v. polgm. ir. 9233/1945. ZML. Főisp. ir. 830/1945. A forrás ebbe a kategóriába sorolja a városi villamosmüvet is. de ezt más adat nem támasztja alá.