Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai
Zala megyén a front nem egészen két hét alatt végigvonult 5 , ennek köszönhetően a polgári lakosság vesztesége csekély volt 6 , nem úgy mint a szomszédos megyékben, ahol a hosszantartó harcokat a civil lakosság is megsínylette. 7 A lakóépületekben esett károk szintén alacsonyabbak voltak az országos átlaghoz képest. 8 Az irrfrastruktúrális hálózat újraélesztésében a legnagyobb nehézséget a vasútvonalak, azon belül is a hidak megrongálódása okozta. Ezeket jórészt, még a Vörös Hadsereg megérkezése előtt, annak előrenyomulását akadályozandó, a németek robbantották fel. A megyében, földrajzi viszonyaiból adódóan sok - igaz általában kis méretű - híd volt, melyek megsemmisülésükkel legalább a részleges helyreállításukig, hetekre elzártak településeket a külvilágtól. így járt Zalaegerszeg is ahol március 28-án - a szovjet bevonulás előtti napon - a Zalaegerszeg-Zalaszentiván vasútvonalon lévő három hidat (összesen 134 m hosszúságban), valamint a Zalaegerszeg-Andráshida és Zalaegerszeg-Kaszaháza közötti, a Zalán átívelő, vasbeton közúti hidakat a visszavonuló csapatok felrobbantották. 9 A vasúti és közúti helyreállításokat a közellátás és közigazgatás normális mederbe terelése mellett, a szovjet csapatok katonai érdekei tették elsőrendű feladattá. A legfontosabb és egyben legelsőként üzembe helyezett vasútvonal a Nagykanizsát Budapesttel összekötő hajdani Déli Vasút volt. Itt már április első felében jártak a vonatok, míg Nagykanizsa és Zalaszentiván között a hónap végén indulhatott meg a forgalom, kezdetben teljesen rapszodikusan, teher- és személyszállító kocsikat egyaránt magában foglaló vegyes szerelvényeken. A menetrendet a későbbiekben is leginkább a szén megléte vagy hiánya alakította. A Zalaegerszeg-Rédics vonalon Ortaházáig nem estek jelentősebb károk, így itt május elején elindulhattak a vonatok. Ugyanekkor már szintén járható volt a megyeszékhely és Zalalövő közötti pályaszakasz. 10 Komoly erőfeszítéseket igényelt a Zalaegerszeg és Zalaszentiván közötti pályatest felrobbantott vasúti hídjainak pótlása. Ezt a feladatot Lendvay Dénesnek, az Államépítészeti Hivatal mérnökének iráközölnek. Mindez természetesen a háború okozta általános ziláltság közepette - mely az adatszolgáltató szerveket sem kímélte - érthető. 5 Nagy Gábor: Zala megye felszabadulása. In: Tanulmányok Zala megyéről 1945-1970. Zalaegerszeg, 1970. 25-35. p. 6 Zala, 1947. április 30.: "Zala vármegyében, beleértve a hadműveleteket is, mindössze 247 polgári személy vesztette életét." (Ha az adat nem is pontos a nagyságrend mindenképpen az lehet.) Vö. Bencze Géza: Zala megye iparának története a felszabadulás után. Műszaki-közgazdasági cikkek, tanulmányok '80. Zalaegerszeg, 1980. 6. p. Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. In: Társadalom és Művelődéstörténeti Tanulmányok 3. Bp., 1989. 21. p. o Bencze i. m. 7-9. p. q Bencze i. m. 9. p. Vö. 85. sz. dok. 10 Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után. Levéltári Közlemények, 1960. 1. 17. p.
