Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)
KÁLI CSABA: Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai
nyitásával, fahidak ideiglenes felállítása révén június 5-re végezték el. Nem sokkal ezután az Ukk-Tapolca-Badacsony vonalon is elkezdődhetett a vonatközlekedés. 11 A megyeszékhely elérhetőségének javítása érdekében, szintén ideiglenes jelleggel, még a nyár folyamán helyreállították a kaszaházi és andráshidai közúti hidakat is. Az Ortaháza és Rédics között felrobbantott három vasúti híd (20-40 m nyílásúak) ugyancsak fahidakkal való pótlása augusztusban történt meg. A Zalaegerszegről kiágazó vonalak helyreállítása közben az a (régi) vágy is megfogalmazódott, hogy egyúttal építsék át fővonallá a várost is érintő Boba-Rédics vasútvonalat, de ennek akárcsak a Nován keresztül Göcsejt átszelő teljesen új pályaszakasznak nem volt realitása. 12 Legtovább, a Tűrje és Balatonszentgyörgy közötti vonal helyreállítási munkálatai húzódtak. Itt 1946. szeptember 1-én indulhatott az első vonat 13 , de Kustánynál át kellett szállniuk az utasoknak a még mindig hiányzó híd 14 miatt. Ennek elkészültéről az Uj Zala 1946. november 12-i száma tudósít, mellyel az "üzletvezetőség területén minden vonalon helyreáll a háború előtti akadálytalan forgalom". A közutak járhatósága, akárcsak a vasutak esetében, elsősorban a hidak állapotától függött. A legnagyobb, viszonylag korszerű (vasbeton) hidak a Zalán íveltek át. Ezeket kivétel nélkül felrobbantották, később a már említett Zalaegerszeg környékiekhez hasonlóan, fából készült szükséghidakkal pótolták őket. A megye kisebb hidjai eleve fából készültek, így a megrongált részek kijavítása nem jelentett különösebb nehézséget. 15 A közutak használhatóságát inkább kiépítetlenségük gyengítette, mintsem a háborús károsodásuk. Zala megye gazdasági életét, a tárgyalt időszakban, mind a termelési értéket, mind pedig a foglalkoztatottak számát figyelembe véve, a mezőgazdaság dominanciája jellemezte. 16 A háború utáni politikai változások elsőként ezt a gazdasági szektort érintették. Az Ideiglenes Kormány által Debrecenben 1945. március 15-én, a meglévő magyar szándékkal párosuló szovjet "útmutatások" alapján 17 napvilágot látott, "a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról" szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet 18 (1945. VI. te). Ezt az érdekeltek kezdetben ambivalens érzésekkel 11 Uj Zala, 1945. június 5. 12 Uj Zala, 1945. augusztus 18. 13 Zala, 1946. szeptember 5. 14 Zalában ez volt a leghosszabb (74 m) vasúti híd (Uj Zala, 1946. szeptember 27.) A Zalai Világosság c. lap 1947. augusztus 10-i számának egyik cikke szerint eddig Zalában összesen 169 hidat építettek újjá, mintegy 1600 m hosszúságban. A híradás annak okán jelent meg, hogy Nagykanizsán átadták a Principális két hídját, mint az elsőként elkészült végleges (nem faszerkezetű) hidakat. 16 Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 4. Zalaegerszeg. 1977. 8. p. 17 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története I-1I. Magvető Kiadó, Bp.; Magyar Füzetek, Párizs, é.n. [1991] 97. p. (I. köt.) 18 Magyar Közlöny, 1945. 10. sz.
