Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

MIKÓ ZSUZSA: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez

A helyzet rendeződése, a háborús pusztítások felszámolása nemcsak az itt élők érdeke volt, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelései között is első helyen szerepelt.

22 Legkorábban, alig egy héttel később a zalaszentgróti főszolgabíró már jelentést is tett, hogy az orosz katonai parancsnoksággal együttműködve sikerült nemzetőrséget szervezni rendfenntartás céljából, megindult a romeltakarítás, megszervezték a posta és futárszolgálatot, ezzel a közigazgatás gépezete beindult.

23 Természetesen a közigazgatási teendőket zömében még a régi nómenklatúra emberei látták el, amely gyakorlat azonban nem volt sokáig fenntartható. Brand Sándor alispán már április 27-én kénytelen volt rendeletet kiadni a közigazgatási apparátus megtisztításáról. "Arról értesülök, sőt személyes tapasztalataim is vannak, hogy nyilaskeresztes hazaárulók és a Szálasi kormány bérencei letartóztatva egyáltalán nincsenek, sőt bűncselekményekkel terhelt egyének helyi mozgalmakban vesznek részt."

24 Ezért indokoltnak tartotta, hogy a Nyilaskeresztes Párt tagjainak pontos névsorát állítsák össze, a párt tisztségviselőit tartóztassák le és ügyüket a nyilvánosság előtt tárgyalják. Az alispáni rendelet alapján még az sem mentesített az eljárás alól, ha a németek veresége után valamelyik újonnan alakult pártba belépett az illető. Zalaegerszeg város esetében rendelkezünk egy teljesnek tekinthető nyilas névsorral, amely 315 nevet tartalmaz.

25 A listát a rendőrség politikai osztálya állította össze és azonnal kifüggesztette a városban. A névsorban szereplők egy részét internálták, más részét pedig állandó robotra fogták. A lenti főszolgabíró azt jelentette a főispánnak, hogy csak az alacsonyabb tisztségeket viselő nyilasokat tudja Zalaegerszegre beszállíttatni, mivel a komolyabb politikai funkciót betöltőket az orosz politikai és a magyar államrendőrség már letartóztatta.

26 Ugyancsak a közélet megtisztítását szolgálta az Ideiglenes Nemzeti Kormány 529/1945. M.E. számú rendeletének végrehajtása, amelynek értelmében fel kellett számolni a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezeteket, vagyonukat pedig zár alá kellett venni. Ebben az esetben is a zalaegerszegi gyakorlat alapján alkothatunk képet arról, hogy mekkora súllyal rendelkeztek az ilyen típusú pártok a magyar politikai életben és milyen volt a vagyoni helyzetük. A leltározás alapján kiderült, hogy a legjelentősebb vagyonnal a Zala vármegyei Vitézi Szék és a Baross Szövetség rendelkezett. A Vitézi Szék helyiségében felvett jegyzőkönyv szerint a szervezet a zsidóktól származó ingóságok mellett komoly ingatlan vagyonnal bírt, amely összesen 2517 holdat tett ki. ZML. Főisp. ir. 6/1945., 10/1945. Ezen kivül a korai keltezésű íoispáni iratok között jelentős szánban fordulnak elő olyanok, amelyekben a főispán az orosz katonai parancsnokság rendeletére hivatkozva utasítja alárendeltjeit. 23 ZML. Zalaszentgróti j. fszb. ir. 840/1945. 24 ZML. Zeg. v. polgm. ir. 4710/1945. 25 ZML. Zeg. v. polgm. ir. 5745/1945. 26 ZML. Főisp. ir. 296/1945. //