Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947 - Zalai Gyűjtemény 37. (Zalaegerszeg, 1995)

MIKÓ ZSUZSA: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez

A Baross Szövetség székhelye Kakas Ágoston nyomdatulajdonos irodájában volt. A vezetőségi tagok elmondása szerint a Kállay kormány tilalma miatt az egyesület a legutolsó időben már semmiféle tevékenységet sem fejthetett ki. A szervezet folyószámláján 47 000 pengőt találtak. A Nyilaskeresztes Párt, a Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Élet Pártja, a Magyar Megújulás Pártja és a Levente Egyesület vagyona mindössze néhány bútorból állt.

27 A szellemi élet megtisztítását volt hivatva szolgálni az Ideiglenes Kormány azon rendelete, amelyben az 1945. január 20-án megkötött fegyverszünet értelmében elrendelte a fasiszta szellemű, szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítését. Ennek végrehajtása érdekében 1945. augusztus folyamán a rendőrség sorozatos razziákat tartott, beszolgáltatási felhívásokat tett közzé és minden iskolának át kellett vizsgálnia saját könyvállományát e célból.

28 A rendelet fontosságát jelzi, hogy a miniszterelnök 1946 márciusában hasonló tárgyú rendeletet adott ki a főispánoknak, majd 1947 januárjában a belügyminiszter is rendelkezett a kérdésről. Egy 1946-os alispáni leiratból az is kiderül, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a beszolgáltatást nagy körültekintéssel és ellenőrzéssel hajtsák végre.

29 A megyei közigazgatás irányításában fennálló rendszertelen állapotoknak az vetett véget, hogy az Ideiglenes Kormány B. Molnár József tanárt nevezte ki Zala vármegye főispánjává, aki már 1945. április 23-án hozzákezdett az ügyintézéshez. Első lépésként a következő utasítást adta a főszolgabíráknak és a polgármestereknek: "A rendkívüli viszonyokra való tekintettel a vármegye állapotáról és a végbemenő változásokról állandóan tájékozódni kívánok."

30 A főispán egészen 1946 elejéig heti rendszerességgel kézhez kapta ezeket a jelentéseket, amelyek részletesen tájékoztatták a megye közellátási, közbiztonsági, közlekedési, közegészségügyi, ipari, mezőgazdasági helyzetéről. Első intézkedései között szerepelt a vármegye lakosságának összeíratása, amelyet április 24-én rendelt el.

31 Az összeírásban szerepeltetni kellett az adott helységben élők foglalkozását, születési helyét és idejét, ha nem őslakó volt, akkor azt is fel kellett tüntetni, hogy honnan, mikor, mi célból érkezett a településre. Az új főispán közigazgatási tapasztalatlanságát jellemzi, hogy mindezen összeírás elvégzésérc csupán egy hetes határidőt adott. A kimutatások végül több hetes csúszással készültek csak cl.

32 B. Molnár a tisztségviselők kinevezésénél (ahogy már korábban is láttuk), elég nagy teret engedett a nemzeti bizottság véleményének. A zalaegerszegi népbíróság elnökének. 27 ZML. Zeg. v. polgm. 4965/1945. 28 ZML. Zeg. v. polgm. 355/1945. 29 ZML. Alisp. ir. 10 702/1946. 30 ZML. Főisp. ir. 25/1945. 31 ZML. Főisp. ir. 29/1945. 32 ZML. Főisp. ir. sz. n. 1945.