Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK - A nemzetőrség szerepe a Mura-menti hadműveletekben

vehetek". Zichy László őrnagy, a Csokonyán állomásozó somogyi 5. zászlóalj parancsnoka arról tudósította az OHB-t, hogy 1200 főnyi zászlóaljából 200 főnek van gyutacsos vagy lőkupakos puskája, s ezeknek is puskánként alig 3 lövésre való lőkupakjuk vagy gyutacsuk van. A többi nemzetőrnek nincs lőfegyvere. Ezért még 200 puskát és elegendő lőszert kért az OHB-tól. A testület azonban semmivel sem tudta biztatni a derék őrnagyot.

105 Október 24-én Csertán kormánybiztos arra figyelmeztette Zala megye alispánját, hogy a nemzetőrök lassan elhagyják Perczel táborát, tehát mindenképpen siessen a megye az önkéntesek kiállításával. November 3-án Perczel azt jelentette az OHB-nak, hogy a veszprémi nemzetőröket legfeljebb 6, a somogyiakat pedig 8-10 napig tudja a táborban tartóztatni. Nem tudjuk, hogy a Veszprém megyei nemzetőrök milyen hosszú szolgálati időt vállaltak, de az előzményekből úgy tűnik, csupán rövid időre, legfeljebb egy hónapra mozgósították őket. Erre a mozgósításra még a Todorovic elleni hadműveletek kapcsán jerült sor, s a Veszprém megyei nemzetőrök aligha voltak felkészülve tartós tábori szolgálatra. A somogyiak nagy része november végén visszatért. Azonban még január elején is voltak somogyiak a Mura mentén.

106 A Kottorinál és Domborúnál kitűnően szereplő soproni önkéntesek és vadászok október 27. előtt elhagyták a tábort, s november 3-án visszaérkeztek városukba. Az alakulat egy tagja megsebesült a harcokban, egyikük betegen maradt hátra Zalában, egy fő pedig beállt a tüzérekhez.

107 Hazamentek Kisfaludy Móric százados önkéntesei is. A 240 főnyi csapat a Vigyázó Ferenc százados vezette tapolcai járási nemzetőrzászlóaljjal vonult szeptember végén Székesfehérvár felé, majd a pákozdi csata után csatlakozott a magyar fősereghez. Október 4-ig Csákváron és környékén állomásozott, majd bevonult Székesfehérvárra. Ezt követő mozdulatairól kevés adatunk van, de október 11-én Csány már arról panaszkodott Zala megye bizottmányának, hogy a zalai nemzetőrök jelentés nélkül elhagyták a fősereg táborát. Kossuthnak Csertán egyik jelentésére adott válaszából kitűnik, hogy Kisfaludyt önkéntesek szervezésével bízta meg, de ezek nem a megye által kiállítandó, hanem rövidebb szolgálatot vállaló önkéntesek lehettek. Ez okozhatta azt a félreértést, mintha a megye egy újabb önkéntes zászlóaljat akarna kiállítani, s ez volt a zalai 56. honvédzászlóalj szervezésének egyik oka. November 3-án Perczel már hazatérésük felett sajnálkozott az OHB-nak írott jelentésében. Az önkéntesek tisztjeinek egy része, köztük Kisfaludy is, később az 56. zászlóaljhoz került.

108 105 MOL KPA 323., OHB 1848:1788., ONöIIt 7116., ZML ÁB ir. 2257., 2319., Barbarits 56. o., Meszéna. 106 ZML ÁB ir. 1848:2305.. MOL OHB 1848:2291., Közlöny, nov. 14. No. 157., dec. 6., 28., No. 179., 200., KH dec. 13. No. 142. 107 MOL OHB ONőHt 7103. [OHB 1848:2043.], KH nov. 14-15. No. 117-118., Közlöny, nov. 13. No. 156., Meszéna Ferenc 108 A Vigyázó-féle zászlóalj és Kisfaludy működésére ld. MOL Csány-ir. KLI 10., 26., 194., 199., 210., 222., 225., 226., 233., IBA iktatószám nélkül, okt. 2-3-4., ZML ÁB 1848:2048.. 2106., 2207., 2237., MOL OHB 1848:1081., 2291., ONŐHt 6999. 6984. [OHB 1848:3660.], 7116., Erdős 77-81., 87-88. o.