Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK - A hadtest önállósulása

zászlóalj, két század huszár, 10 löveg), a frissen felállított, fegyvertelen és kiképzetlen zászlóaljak Szekulits István őrnagy III. hadosztályába (három zászlóalj, egy század huszár, négy löveg) kerültek.

74 A hadtest önállósulása Perczel hadteste november elején vált de iure is önálló seregtestté. Az önállósulás azonban már október közepén megindult. Október 3-4-én a harcrendekben Perczel serege még a Duna-jobbparti magyar hadsereg önálló hadoszlopaként szerepel. Az október 11-i harcrendben már csak a tüzérség egy részét és a két század Miklós-huszárt tüntették fel. Móga fővezér október 16-ra kiadott diszpozíciójában a 8. dandárnak nevezett Perczel-féle seregről csupán annyi szerepelt, hogy "feladata a Nugent-hadtest ellen Kanizsa felé vonulni". Móga tehát egyszerűen tudomásul vette Perczel csapatainak már megtörtént mozdulatát. A feldunai hadtest október 20-i létszámkimutatásában már csak a Perczelnél található Miklós-huszárok szerepelnek. Az ezt követően kiadott diszpozíciókban Móga már semmilyen módon nem intézkedett Perczel csapatairól. Az október 23-26. között keletkezett harcrendben Perczel seregét 8. dandárként tüntették fel, de az alakulatok közül csak azok szerepelnek, amelyek korábban a dunántúli hadsereg 5. hadoszlopához tartoztak. Az október 26-i harcrend fogalmazványában Perczel serege megint a 8. dandár megnevezést kapta, de a részletes csapatkimutatás helyén "A 8. dandár ki van különítve" szöveg szerepel. A letisztázott változatban a harcrend szerkesztője visszatért az október 23-26. közötti harcrendnél követett gyakorlathoz: tehát feltüntette a már említett csapatokat, de létszámukat nem közölte. A harcrend érdekessége, hogy a négy hadosztályra és tartalékra osztott "lajtai magyar hadtest" 4. hadosztályát Görgei Bruckban álló elővéd-dandára és Perczel muraközi dandára alkották volna. A schwechati csata után Görgei vette át a hadtest (vagy inkább hadsereg) parancsnokságát. Az ő fővezérsége idején készült harcrendekben azonban már semmilyen formában nem szerepelnek a Perczel parancsnoksága alá tartozó alakulatok.

75 Az önállósulás mögött természetesen politikai döntés is húzódott. Az OHB már október 19-én, Perczel október 17-i jelentését véve úgy intézkedett, hogy Perczel "addig /4 MOL OHB 1848:6429.,6464., KPA 520., Kossuth-ir. No. 468-469-470. 75 A harcrendeket ld. HL 48-49. 2/209., 2/216. (okt. 3-4.), MOL OHB 1848:2103. (okt. 4.), H 147. Vegyes iratok. 9. doboz. (okt. 11.), OSZK Oct. Hung. 441. Horváth Mihály feljegyzései. 16-17. f. (okt. 20.), Görgey-lt. b/47. fasc. (d. n., okt. 23-26. között, és okt. 26), HM Ált. 40. doboz. 1848:9276. (okt. 26.). Az okt. 16-ra szóló diszpozíciót ld. MOL Csány-ir. IBA 128. és Görgey-lt. b/12/3. fasc, közli [Gyalókay Jenő:] Egykorú adatok az 1848-i alsó-ausztriai hadműveletek történetéhez. HK 1929. 219-220. o. Érdekességként megjegyzendő, hogy az okt. 23-26.-Í harcrendekben mind a Zrínyi (35.), mind a szabolcsi (48.), mind a Hunyadi (50.) zászlóalj hat századdal szerepel, holott a Zrínyi-szabadcsapat 8 századból állott, s ezek egyike a feldunai (vagy lajtai) seregben szolgált, akárcsak a szabolcsiak egyik százada. A Hunyadiak 6. százada pedig ekkor már Baranya megyében működött, s később az eszéki várban szolgált.