Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK - A tisztikar és a hadtest belső szervezete

ért, s ha ő, Gaál nem lett volna mellette, egész serege odavész. Ilyen hozzáállással ne­héz volt sokáig együttműködni Perczellel. 1848. november 18-án Gaál közölte az OHB­val, hogy 1820-ban egy emlékiratot nyújtott be a budai "mérnöktestületi igazgatóság­nak" Arad várának tervrajzáról, "valamint annak támadásáról és védelmezéséről". Ja­vasolta, hogy az OHB kerestesse elő ezt az emlékiratot. Ezzel mintegy jelezte, hogy alkalmasnak tartaná magát e hadművelet vezetésére. Az OHB ezzel kapcsolatban no­vember 25-én írt Perczelnek, de e levél tartalmát nem ismerjük. November 22-én Gaál egy alkotmánytervezetet nyújtott be az OHB-nak. December 2-án benyújtotta lemondá­sát, de 3-án már "a letett hivatalnak némely föltételek melletti újra elvállalására" ajánl­kozott. Gaál távozásának időpontját nem ismerjük. December 21-én már az aradi ost­romsereg parancsnokaként működött. Máriássy János alezredes, az eddigi parancsnok elmozdítását december 10-én határozta el Kossuth, de ekkor még Vetter Antallal kí­vánta felváltatni. December 18-án azonban már felrendelte Vettert, 20-án pedig arról rendelkezett, hogy maradjon Pesten. így valószínűsíthető, hogy Gaál kineveztetésére december 10. után került sor. Az mindenesetre bizonyos, hogy amikor Perczel elhagyta a Muraközt, Gaál már nem volt a seregnél. 71 Október 23-án Perczel előbb azt javasolta az OHB-nak, hogy a honvéddé átalakuló zalai Önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj eddigi parancsnokát. Gyika Jenő őrnagyot a zalai nemzetőrség parancsnokává nevezzék ki, a zászlóalj parancsnokává pedig Csúzy Pált nevezzék ki. Másnapra megváltoztatta véleményét, s Gyika honvédőrnagyi kineve­zését kérte. 72 A Muraköz kiürítése után Perczel három hadosztályra osztotta hadtestét. Ezek élére önálló parancsnokokat nevezett ki; az egyik hadosztály parancsnokságát Gaál Miklós vezérkari főnök, egy másikét maga Perczel, a harmadikét Gáspár őrnagy látta el. Ekkor nevezte ki a hadtest tüzérparancsnokává Jánossy Sándor főhadnagyot, s századosi ki­nevezésre is felterjesztette a Haditanácshoz. A főpénztárnoki tisztet Halász József, a Zrínyi-csapat századosa látta el; őt december 2-án terjesztette fel őrnagyi kinevezésre. Ekkor kérte, mondván, hogy a sereg várható növekedése miatt szüksége lenne hadosz­tályparancsnokokra, Gáspár őrnagy és Gaál alezredes ezredesi, és Szekulits István őr­nagy alezredesi kinevezését. Szekulits helyére pedig Bangya János őrnagyi kinevezését javasolta. Az OHB valamennyi javaslatot jóváhagyta. 73 A decemberi visszavonulás előtt Perczel három hadosztályba osztotta seregét. A harcedzett és viszonylag jól felszerelt csapatok a Patay István őrnagy vezette I. (két zászlóalj, két század huszár, 6 löveg) és a Gáspár András ezredes vezette II. (három Bőhm Jakab: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok emlékirata az 1848/49. évi magyar szabadságharcról. HK 1985/1., Urbán, 1985. 789-790., MOL OHB-iktatókönyvek. 2. k 1848:1631., 3413., 3985., 4560., 4598. Az eredetieket a cs. kir. hadbíróság kiemelte. Ld még uo. HM Ált. 1848:8852. és Waldapfel II. 249., 286., 297-298. Gaál ténykedéséről igen életteli és pontos leírást ad Korányi Viktor 57-61. o. Meszéna Ferenc szerint Gaál köz­vetlenül Friedau után hagyta el a hadtestet. KLÖM XIII. 704., 801. o. 72 MOL OHB 1848:1801., ONöHt7103. [OHB 1848:2043.] 73 MOL OHB 1848:3030., 4913., 4939., HM Ált. 1848:10602, 11122.. ONöIIt 8334.

Next

/
Thumbnails
Contents