Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK - A tisztikar és a hadtest belső szervezete

ért, s ha ő, Gaál nem lett volna mellette, egész serege odavész. Ilyen hozzáállással nehéz volt sokáig együttműködni Perczellel. 1848. november 18-án Gaál közölte az OHBval, hogy 1820-ban egy emlékiratot nyújtott be a budai "mérnöktestületi igazgatóságnak" Arad várának tervrajzáról, "valamint annak támadásáról és védelmezéséről". Javasolta, hogy az OHB kerestesse elő ezt az emlékiratot. Ezzel mintegy jelezte, hogy alkalmasnak tartaná magát e hadművelet vezetésére. Az OHB ezzel kapcsolatban november 25-én írt Perczelnek, de e levél tartalmát nem ismerjük. November 22-én Gaál egy alkotmánytervezetet nyújtott be az OHB-nak. December 2-án benyújtotta lemondását, de 3-án már "a letett hivatalnak némely föltételek melletti újra elvállalására" ajánlkozott. Gaál távozásának időpontját nem ismerjük. December 21-én már az aradi ostromsereg parancsnokaként működött. Máriássy János alezredes, az eddigi parancsnok elmozdítását december 10-én határozta el Kossuth, de ekkor még Vetter Antallal kívánta felváltatni. December 18-án azonban már felrendelte Vettert, 20-án pedig arról rendelkezett, hogy maradjon Pesten. így valószínűsíthető, hogy Gaál kineveztetésére december 10. után került sor. Az mindenesetre bizonyos, hogy amikor Perczel elhagyta a Muraközt, Gaál már nem volt a seregnél.

71 Október 23-án Perczel előbb azt javasolta az OHB-nak, hogy a honvéddé átalakuló zalai Önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj eddigi parancsnokát. Gyika Jenő őrnagyot a zalai nemzetőrség parancsnokává nevezzék ki, a zászlóalj parancsnokává pedig Csúzy Pált nevezzék ki. Másnapra megváltoztatta véleményét, s Gyika honvédőrnagyi kinevezését kérte.

72 A Muraköz kiürítése után Perczel három hadosztályra osztotta hadtestét. Ezek élére önálló parancsnokokat nevezett ki; az egyik hadosztály parancsnokságát Gaál Miklós vezérkari főnök, egy másikét maga Perczel, a harmadikét Gáspár őrnagy látta el. Ekkor nevezte ki a hadtest tüzérparancsnokává Jánossy Sándor főhadnagyot, s századosi kinevezésre is felterjesztette a Haditanácshoz. A főpénztárnoki tisztet Halász József, a Zrínyi-csapat századosa látta el; őt december 2-án terjesztette fel őrnagyi kinevezésre. Ekkor kérte, mondván, hogy a sereg várható növekedése miatt szüksége lenne hadosztályparancsnokokra, Gáspár őrnagy és Gaál alezredes ezredesi, és Szekulits István őrnagy alezredesi kinevezését. Szekulits helyére pedig Bangya János őrnagyi kinevezését javasolta. Az OHB valamennyi javaslatot jóváhagyta.

73 A decemberi visszavonulás előtt Perczel három hadosztályba osztotta seregét. A harcedzett és viszonylag jól felszerelt csapatok a Patay István őrnagy vezette I. (két zászlóalj, két század huszár, 6 löveg) és a Gáspár András ezredes vezette II. (három Bőhm Jakab: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok emlékirata az 1848/49. évi magyar szabadságharcról. HK 1985/1., Urbán, 1985. 789-790., MOL OHB-iktatókönyvek. 2. k 1848:1631., 3413., 3985., 4560., 4598. Az eredetieket a cs. kir. hadbíróság kiemelte. Ld még uo. HM Ált. 1848:8852. és Waldapfel II. 249., 286., 297-298. Gaál ténykedéséről igen életteli és pontos leírást ad Korányi Viktor 57-61. o. Meszéna Ferenc szerint Gaál közvetlenül Friedau után hagyta el a hadtestet. KLÖM XIII. 704., 801. o. 72 MOL OHB 1848:1801., ONöHt7103. [OHB 1848:2043.] 73 MOL OHB 1848:3030., 4913., 4939., HM Ált. 1848:10602, 11122.. ONöIIt 8334.