Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK - A tisztikar és a hadtest belső szervezete

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐK ÉS ESZKÖZÖK A tisztikar és a hadtest belső szervezete Perczel serege a Muraközbe vonuláskor két dandárból állott. Az egyiket ő maga, a másikat Gáspár András őrnagy vezette. A Hunyadi-csapat parancsnokságát ugyan Szalay László ezredes töltötte be, de az alakulat harctéri irányítását Trangoss István őrnagy látta el. Meszlényi Jenőt, a csapat másik őrnagyát az ozorai győzelem után alezredessé léptették elő, és Komáromba küldték. (Elképzelhető, hogy ebben szerepe volt annak is, hogy Görgei már szeptember 30-án javasolta Kossuthnak, válassza el egymástól az állandóan ujjat húzó Szalayt és Meszlényit). Szalay sem sokáig maradt a táborban. Október 23-án még Csáktornyán volt, de aztán - Perczel nem nagyon gyengéd megfogalmazása szerint - csakhamar eltisztult a seregtől. November 30-án az OHB már külföldi fegyverbeszerzéssel bízta meg. A Zrínyi-csapat parancsnokságát Perczel Szekulits István századosnak adta át, akit őrnagyi kinevezésre is felterjesztett.

70 Október 20-án Gaál Miklós alezredes, aki egy hónappal korábban egy Jellacic háta mögött Horvátországba történő betörés tervét terjesztette el Szemere Bertalan exbelügyminiszternek, az OHB-hoz intézett jelentésében kijelentette, "hogy katonai tehetségeit a hazának szentelni kívánja, s különösen a Perczel Mór által vezérlett hadtest táborkarának igazgatását elvállalja". Szemere, aki ekkor már az OHB tagja volt, valószínűleg emlékezett az általa pártolt tervre. A testület pedig elfogadta az ajánlatot, s október 24-én kinevezte Gaál Perczel vezérkari főnökévé. Gaál október 28-án Szegváron kapta meg a kinevezést, s november l-jén indult Pcrczelhez. Gaál és Perczel kezdetbenjói megértették egymást, a volt vezérkari főnök, Meszéna viszont kezdettől nagy ellenszenvvel figyelte Gaál működését. A friedaui expedíció is Gaál ötlete volt, s ő figyelmeztette Perczeit a muraközi állás tarthatatlanságára november elején. Friedau után azonban már úgy vélte, hogy Perczel sem a taktikához, sem a stratégiához nem /u MOL OHB 1848:1493., 3246., Görgey-Katona 199.. Szinnyei József: Komárom 1848-49-ben. (Naplójegyzetek). Bp., 1887. 33. o. KLÖM XIII. 608., Szekulitsról ld. Parragh Gábor 1849. ápr. 15-i előterjesztését Görgeihez. MOL H 115. Görgei Artúr iratai. 1. doboz. d. sz. Perczel Mór emlékiratában "élhetetlennek" nyilvánítja Szalayt, Trangossról viszont azt írja, hogy "minden akcióban kitüntette magát". 75-76. f.