Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - A muraközi hadműveletek
mánybiztosok a fősereg határátlépésével és Bécs megsegítésére indítandó hadjáratával kapcsolatban megfogalmaztak. Burits és Nugent október 26-án azzal az újabb kéréssel álltak elő, hogy a tárgyalások idejére a magyar-horvát határon álló seregekre is terjesszék ki a fegyverszünetet. Az első személyes találkozóra Perczel és Burits közölt tehát október 27-én délelőtt 10 órakor került volna sor. Burits azonban csak újabb üzenetet küldött, amelyben 24 órai fegyverszünetet, és a tárgyalások másnapra halasztását kérte. Ezt valószínűleg az magyarázta, hogy Burits még mindig Dahlen megbízottjára várt. Mihic alezredes azonban csak 27-én reggel érkezett meg Friedauba. Perczel haditanácsot tartott tisztjeivel, s meghallgatásuk után úgy döntött, hogy "szenvedőleg", azaz tényleges kötelezettségvállalás nélkül, elfogadja Burits felhívását. Perczel ugyanis jelentős reményeket fűzött a tárgyalásokhoz. Erre mutat, hogy amikor október 27-én ismertette a vele szembenálló cs. kir. és horvát erőket, a stájerországi Burits vezérőrnagyot úgy jellemezte, mint "ki kész a jóra", s saját helytállásának tulajdonította, hogy "az ellenség kénszerült lépéseket tenni pacifikációkra". Úgy vélte, hogy a horvát lakosság egy része is elégedetlen az elzárt közlekedés, s az ennek nyomán fellépő élelmiszerhiány miatt. A tárgyalási hajlandóságot azzal is magyarázta, hogy a cs. kir. tábornokok nem bízhatnak olasz legénységű zászlóaljaikban sem. Burits azonban 28-án sem jelent meg a tárgyalások színhelyén. Dahlen, aki 27-én kapta meg Mihictől a fegyverszüneti tervezetet, úgy vélte, hogy az a horvátok számára elfogadhatatlan, hiszen a 48 órai felmondási idő nem elég a csapatok biztos állásba vezetéséhez. Zigovic főbiztos pedig Zágrábból Varasdra visszatérve, azt a hírt hozta, hogy Lentulay is a tárgyalások ellen nyilatkozott. Október 30-án Perczel jelentette az OHB-nak, hogy az alkudozások nem vezettek eredményre, "és így szakadatlan harci nyugtalanságban élünk". Az OHB már november l-jén Perczel október 27-i jelentésére válaszolva - óvatosságot ajánlott a tárgyalásokban, mert "olyan ellenséggel van dolgunk, ki a becsület szót ugyan nyelvén hordja, de szívében mást érez, elméjében mást forral". 45 Perczel - mint ez jelentéseiből is kitűnik - három ok miatt állította le támadó hadműveleteit. Egyrészt csakhamar belátta, hogy a Muraköz biztosítása a rendelkezésére álló erőkkel korántsem olyan könnyű feladat, mint azt először gondolta. Másrészt eredmé^ MOL OHB 1848:1801., 2044., 2885., Nemzeti, nov. 1. No. 148.. KH nov. 3., 14., No. 108., 117., HL Filmtár. 262. doboz. Kroatiseh-slavonisches Anneekorps unter Dahlen. 2/461. Ernst életrajzát ld. Bona, 1988. 714. Perczel október 24-én alszázadosi kinevezésre terjesztette elő, november 25-én viszont azt jelentette, hogy Ernst "egészségi baj ürügylet mellett" távozási engedélyt kérve, Bubna őrnaggyal együtt Stájerországba távozott. MOL OHB 1848:3767. Perczel nyilatkozata: Közlöny, nov. 6. No. 149. Ennek nyomán közli Pap II. 187-188. o. A német szövegből visszafordítva közli Gelich I. 478-479. o. és Nóvák 133-134. o. A nyilatkozatot röviden ismerteti, s a testvérország kitételt Horvátországra értelmezi Horváth M. i. m. II. k. 477-478. o. Megrója Perczeit. hogy az a horvát értelmiség és a köznép egy részének bizonyítható rokonszenve ellenére a fent ismertetett elvektől vezettetve nem tört be Horvátországba. - Meszéna Ferenc szerint Perczel és Burits aláírták a szerződést arról, hogy a magyar és stájerországi csapatok semlegesen viselik magukat egymással szemben. Ennek semmi nyoma nincs. - Az OHB reagálása: KLÖM XIII. 328. o.
