Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Ozorától Kanizsáig
vetkeztetni nem lehet". Az október 13-án Nagykanizsára érkező Gáspár András őrnagy úgy tűnik, elegendőnek ítélte a meglévő erőket a megye védelmére, mert aznap írott jelentésében arra az esetre kért egy zászlóalj honvédet és elegendő lőszert, ha támadó hadműveletekbe kellene kezdenie. Az OHB által október 8-án a megye kormánybiztosává kinevezett Csertán Sándor szintén ezen az állásponton volt. Ő október 14-én futárt küldött Veszprémbe Perczelhez, "hogy ha szükségképp a fősereghez csatlakoznia nem kell, Muraközbe vonuljon, megtisztítani azt az ellenségtől". Perczel jelentésében utal egy, Kossuthtól érkezett diszpozícióra is. Ennek eredetijét nem ismerjük, de Kossuth másnap Csányhoz intézett levelében azt írta, hogy Perczel "ki most Veszprémen túl van, akkint van utasítva, hogy Theodorovicsnak [sic!] útját vágja, s onnan siesse fel Önökhöz 4000 emberével". 14 Perczel tehát a két század Miklós-huszárral és a 12 löveggel Nagyvázsonyon, Leányfalun, Parándon, Kapolcson, Monostorapátin és Diszelen át Tapolcára vonult. Gyalogságát Veszprémből Balatonfüredre küldte. Itt vette fel a Kisfaludy gőzös a Hunyadizászlóaljat, s vitte Keszthelyre. A Zrínyi- és a szabolcsi zászlóaljak folytatták menetüket. A szabolcsiakat 14-én este Révfülöpön vette fel a gőzös; a Zrínyiek beszállásának időpontjáról nincs adatunk. Október 14-én a lovasság és a tüzérség Edericsen át Keszthelyre vonult. A keszthelyi lakosság az érkező alakulatokat éljenzéssel, tábori zenével és mozsárlövésekkel fogadta. Perczel október 14-én Keszthelyről írott jelentésében közölte Csányval, hogy másnap "az ellenség Muraközbeni felkeresésére, s átaljában az ország határainak biztosítására indul". Közölte, hogy a hírek szerint Nugent-nak egy sorgyalog zászlóalja van, s további három készül csatlakozni hozzá, "és 800 főre menő zöld hajtókás német lovas". Aznap kapott hírt a Karger őrnagy (Perczelnél "Holcsek [azaz Holtsche] tábornok") dandárának Todoroviccsal vívott salamonfai ütközetéről, a hír szerint az ütközetben a magyar huszárok szétverték volna a horvát sereget. Perczel hozzátette, hogy ez korántsem biztos. "Minden esetre szükséges lészen az alatta álló hadsereget is a vélem való közös működésre utasítani". Már befejezte jelentését, amikor újabb levelet kapott Kos14 Hunkár szerepére ld. MOL OHB 1848:1028., 1233., 1568. Hunkár első jelentésén az "okt. 12-én éjfél után 1/2 2 órakor" dátum szerepel. A mellékelt iratmásolatokon azonban aznap reggel 10 órai kézhezvételt jelző feljegyzések olvashatók. Mivel Hunkár jelentésében az szerepel, hogy Perczel "ma indul" Veszprémből, ez pedig 13-án történt; s László Károly naplója is a 12-éről 13-ára virradó éjjel érkezett hírekről beszél (224. o.), Hunkár jelentését 13-ára kell datálnunk. Emlékirataiban nem szól e szerepéről. (HK, 1926.) Niczky jelentését téves címzettel és aláíróval közli Deák Imre 246-247. o., korrigálva Hermann: Niczky 362. o. Széli és Pulszky jelentései: MOL OHB 1848:1020., 1207., A somogyi hírekre ld. MOL 1045., KPA 202. A zalai hírekre: MOL ONőIIt. 6940. (Zala megye, okt. 9., OHB-száma 1881/E.), 7116. (Csertán, okt. 22.), KPA 203. (Horváth Vilmos, okt. 10.), OHB 1848:1281. (Gáspár, okt. 13-i jelentésének kivonata). V. ö. Vajdáné: Csertán 225. o. - Kossuth utasítására ld. KLÖM XIII. 180. o. Nagyjából az itt ismertetett módon foglalja össze az érkezett híreket László Károly naplója is:"éjjel érkezett sürgönyök hírül hozván, hogy a horvátok Varasdnál Nugent vezérlete alatt általjővén a Dráván, már az egész Muraközt elfoglalta, a lobírót letévén, más, horvát-félét tett helyébe, s már a Murán hídépítéssel foglalkozván, Nagykanizsa felé szándéka nyomulni..." Ezt erősíti meg Perczel emlékirata 10. f. is.
