Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
EGY UTÓLAGOS HADMŰVELETI NAPLÓ PERCZEL 1848 ŐSZI ÉS 1848-49. TÉLI HARCAIRÓL. - Vázlat a Perczel-hadtestről a felálítástól a feloszlatásig. 1848 szeptember - 1849 január 27. - Bevezetés
Vázlat a Perczel-hadtestről a felálítástól a feloszlatásig. 1848 szeptember - 1849 január 27. Bevezetés Az 1848. június 10-én kelt császári rendeletet, amely a horvát bánt letette 191 , István főherceg, Magyarország nádora rendelkezése követte a Dráva vonalában felállítandó nemzetőri zárvonal ügyében, amelyre a határmenti megyéket mozgósították. 192 Vas vármegye ennek megfelelően 3000 főnyi mozgó nemzetőri ezredet állított ki, s ezredesévé és parancsnokává Vidos József alispánt és követet 193 választotta, akit ebben a minisztérium is megerősített. A népfelkelés 194 fegyverbe szólítása oly gyorsan folyt, hogy már június második felére a Mura-vonal a stájer határtól Kottoriig és Légrádig a zalai népfelkelés (köztük egy nemzetőr-zászlóalj), továbbá a Dráva vonala Szlavóniával szemben, Somogy és Baranya népfelkelése által megszállatott. Július elejére a vasi mozgó nemzetőrséggel Vidos is erre a vonalra érkezett, s főhadiszállását Iharosberényben rendezte be. Mind ezen összes nemzetőrség, mind a népfelkelés, Csány László akkori kormánybiztos parancsai alatt állott, aki Nagykanizsán tartózkodott, s a vezénylő tábornok ezen csapattestekre vonatkozó minden parancsát ellenjegyeznie kellett. Bár a népfelkelés pár száz, vadászpuskákkal felszerelt ember kivételével csupán kaszákkal és lándzsákkal volt felfegyverkezve, tömeges kiállításuk a határmenti megyék mozgósításával egyetemben mégis elegendő volt arra, hogy még egy nagyobb ellenséges erő előrenyomulását is mindaddig gátolhassa, míg az ország minden részéről odasiető reguláris haderők a hadszíntérre érkeznek. E célnak teljes mértékben megfeleltek, s amikor a horvát hadsereg szeptember elején Pest felé nyomult, a népfelkelés szétszóródott ugyan, hogy aztán az ellenség hálában ismét összegyűljön, ami a horvát seregnek a szerencsétlenségek egész sorát hozta, leglényegesebbjük a teljes Roth-hadtest veszte volt. Eme taktikának megfelelően Vidos, nemzetőr ezredével szeptember elejére Hídvégen és Egerváron keresztül Szombathelyre húzódott vissza, ám már ugyanezen hónap vége iyi A rendeletet közli Pap I. 186-192. o. A rendeletet nem István nádor, hanem Szemere Bertalan belügyminiszter adta ki. Közli Pap I. 205-208. o., a Tolna megyéhez intézett szöveget Rózsa-Spira 162. o. Vidos József (1805-1849), Vas vármegye követe az 1847-48. évi rendi országgyűlésen, a megye alispánja. A vasi mozgó nemzetőri ezred történetére ld. Urbán, 1985. - Vidosnak nem volt katonai rangja, hanem csupán az ezred parancsnoka volt. 194 A kormány nem a népfelkelést, hanem a horvát betörés által veszélyeztetett megyék nemzetörségét mozgósította. Ld. Urbán, 1973.159-169. o.
