Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - Újra a Dunántúlon
„hazájához és nemzetéhez való kötelessége mellé" Bezerédy ezredének visszamaradt részét addig is Kókai Márton vicekapitánynak assignálták. ,J\íindeneket az ember pennájára fel nem tehet s elméjére is — kivált jövendőket — nem vehet; hanem azért adott Isten okosságot, hogy ő szent vezérlésébűi azzal élhef — fejezte be Károlyi generális az utasításokat. Ez a terv persze nem valósulhatott meg. Herbevillc tábornok nem osztotta meg a seregét, nem abba az irányba vonult, ahogy Rákóczi azt várta. Károlyi generális visszavonult a Tiszántúlra, a korábban segítségére rendelt Bottyán generális pedig portyákkal zaklatta az Erdély felé haladó császári sereget. Mindeközben a szécsényi országgyűlés Károlyi bárót — távollétében — a főúri tábornoki kar tagjaként beválasztotta a 24 tagú senatusba, ahová a tábornokok közül összesen öt gróf és négy báró jutott. 60 Ez az utasítás több szempontból is érdekes. Ezek szerint 1705. szeptember végén, a szécsényi országgyűlés idején Károlyi generális újra előkészületeket tett a dunántúli átkelésre, sikeres visszatérése érdekében pátensében új szövetséget ajánlott a dunántúli nemesi vármegyéknek (amelyek egyébként is csak később csatlakoztak a szécsényi konföderációhoz); Károlyi azt is felismerte, hogy az atyafiságos, katonáskodó köznemesi réteg összetartása nélkül a felsőbb utasítások kivihetetlenek maradnak. S ami valóban szemléleti váltást jelentett nála, az a sarcoltatás ügye és saját hadirendtartása szellemében a renitenskedŐk megbüntetése volt. A tervezett dunántúli vállalkozásról folyamatos correspondantiát kívánt, ez pedig egyértelművé tette, hogy a csatlakozáshoz mérlegelésre alkalmas információkra tartott igényt. S végül ne felejtsük, hogy mindebben Bezerédynek Károlyi báró döntő szerepet szánt. Nem csoda, hogy Bezerédy mindvégig ragaszkodott ehhez a Károlyi-képhez. Károlyi volt ugyanis ennek a felfelé ívelő, köznemesi katonai karriernek az elindítója. Újra a Dunántúlon Dunántúl visszaszerzésének feladatát 1705 őszén azonban már nem Károlyi, hanem Bottyán generális kapta. Ismeretes, hogy Rákóczi Bottyánt 1703. dec. 10-én generálissá (,Jvlezei-Generális-Fő-Strázsamesterség méltóságát, tisztit s hivatalját"), tíz nappal később pedig a „Dunán túli" (azaz a Duna jobb partján lévő országrész) kuruc hadak generálisává („Dunántúl a Mezei Lovas s Gyalog Hadainak Generálisságának tisztit s hivatalját") nevezte ki, noha csak később tudta letenni az esküt. 61 Helyettese pedig gr. Csáky Mihály tábornok lett, aki gr. Esterházy Antallal a szécsényi országgyűlésen is 60 R. Várkonyi Ágnes: Szabadságharc az állami önállóságért. In: Magyarország története 16861790. l.k. Bp. 1989. 207. o. 61 Rákóczi Ferenc decretuma, Tokaj, 1703. dec. 10., valamint uo. dec. 20. Bottyán kinevezéséről, A.R. IX. Bottyán-lev. 142.0., valamint 150-151.0., továbbá: Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc tábornokai. In: A tudomány szolgálatában, Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Bp. 1993. 166. o.
