Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A Bezcrédy-Károlyi-kapcsolat

bort „húsz-harminc kortyávaF, de az első fiáról írottakat nem: „Engem az Isten házasságom után ebben a kuruc világban megáldott egy igen katona fiúval, kinek is Bezerédy Lajos neve, általam Nagyságodat alázatosan köszönti. Alig várja, hogy Nagyságodnak velem együtt udvarolhasson; már jól tud kurucosan imádkozni, danol, fütyül, víg, mint az apja. "

50 Ezt a bizalmas hangot használta a két héttel később írt levelében is, amelyet ezekkel a szavakkal zárt: „Az Lajos fiacskám Nagyságodat köszönti az anyjával együtt, s kívánja, hogy Nagyságodat hova hamarább friss egészségben látni velem együtt. "

31 Bezerédy Imre 1705. december 9-én tartotta esküvőjét Salamonfán Széplaki Bottka Máriával, aki második felesége volt Bezerédynek. Bottka Mária apjának a török időkben szerzett birtokainak egy jelentős részét neoaquistica commissio vette el.

32 Esküvőjük igazi, háborús mennyegző volt, melyet gr. Esterházy Gáspár akart stájer katonáival szétverni.

33 Széplaki Bottka Mária még egy fiúval ajándékozta meg Bezerédyt, de velük Imre vonala magvaszakadt. Bezerédy tehát bevonta alkalmasint a Károlyi bárónak írt levelek tárgykörébe a családi vonatkozásokat is. Tehette, mert ezek az írások amolyan félhivatalosak voltak. Nem a tényleges feljebbvalónak szóló tudósítások voltak ezek, de a mindenkori hadihelyzetről szóltak. Úgy véljük, hogy nem szabad lebecsülni a Bezerédy-levelek üzenetét. A kuruc kori levelezés ún. utóiratrészében gyakori ugyan a magántermészetű ügyek papírra vetése, de Bezerédy ezt egyetlen későbbi feljebbvalójával sem tette meg. Károlyi tíz esztendővel volt idősebb Bezerédynél, társadalmi rangban azonban egy világ választotta el a főnemesek közt alcsonyabb rangú bárótól. Volt bennük egy közös vonás. Az, hogy Károlyi báró is kisebbrendűségben szenvedett, csakhogy ő „a grófi származású főtisztek között" érezte azt.

34 Ennélfogva Károlyiban is dolgozott egy jó adag bizonyítási kényszer, miként az Bezerédy egész pályájára jellemző volt. Bezerédy azzal a nem titkolt szándékkal írta tudósításait, hogy Károlyi talán egyszer visszatér a Dunántúlra: „Valóban szívünk szerint valamint Isten angyalát várnánk Nagyságodat, hogy ezen csaknem árvául hagyatott szegény puszta földünk és nemzetünk Nagyságod praesentiájával consoláltatnék" — írta Bezerédy 1707 elején Károlyinak, a tiszántúli vezénylő generálisnak ugyabban a levélben, amelyben pedig a császári csapatok átengedéséért elmarasztalta.

35 Amikor Rákóczi Ferenc az első dunántúli hadjárat vezetését Károlyi báróra, Szatmár vármegye főispánjára bízta, nyomban tábornaggyá nevezett ki. Az 1704. januártól ápriuo. 332-333.0., valamint a Thaly által gyűjtött teljes anyagban a teljes levél: OSZK Bezerédy-ir.: 29. fol. 31 Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándornak, h.n., 1707 január vége — február eleje, uo. 30. fol. 32 Nagy Iván: i.m., Pest 1858, 217-218.0. 33 ifj. dr. Reiszig Ede: Vasvármegye története. In: Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Bp. 1898., a továbbiakban: Vasvármegye, 224. o. 34 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor, Bp. 1988, 60. o. 3 mint a 31. sz. j.